grísti grizém nedov.
1. gristi, drobiti z zobmi: zácsali grizti KŠ 1771, A2b; je nej ſzlobodno griſzti KŠ 1771, A2b; je nej ſzlobodno griſzti KŠ 1771, 458; Rágni; grizti KOJ 1833, 170; falat krüha, ali kaj drugo griszti valón AI 1875, br. 2, 7
2. napadati z zobmi, pikati: kak csemérna kacsa grizé BKM 1789, 14; medved (z-zobmi) grizé KAJ 1870, 10; Oſtíjo, ſtere ne grizémo KMK 1780, 65; nyi jeziczke oſztri Grizéjo me BKM 1789, 5b; Kak dugo te kacse bodo grizle KM 1783, 286
3. vznemirjati, povzročati neprijetnosti: Naj szi me grizé jezik jálnikov KAJ 1848, 239; eden toga drugoga grizéjo KOJ 1833, XIV; Csi te pa edendrugoga grizli i jeli KŠ 1771, 568; I grizli ſzo jezike ſzvoje KŠ 1771, 795
grizéči -a -e grizeč: Kak cserv grizécsi grejh csemérni Grizé mené BKM 1789, 206; Luthera vozostampane grizécse predge i povedki KOJ 1845, 55; májo grižéča vüsta AI 1878, 32; miszli, oh cslovik! csrv grzécſi KM 1783, 211
Zadetki iskanja
Prekmurski
Prekmurski
gúčanje -a s
1. govorjenje: nego vaſſe gúcsanye naj bou, tak, tak KŠ 1754; i gúcsanye tvoje je priſzpodobno KŠ 1771, 151; vu ſzvojem vnogom gúcsanyi poſzlühnejo KŠ 1771, 18; Kak ſzlatka ſzo cselüszti mojoj gúcsanya tvoja KŠ 1754, 4
2. jezik: pouleg návadnoga gúcsanya véksega tála Szlovenov KOJ 1833, VI
1. govorjenje: nego vaſſe gúcsanye naj bou, tak, tak KŠ 1754; i gúcsanye tvoje je priſzpodobno KŠ 1771, 151; vu ſzvojem vnogom gúcsanyi poſzlühnejo KŠ 1771, 18; Kak ſzlatka ſzo cselüszti mojoj gúcsanya tvoja KŠ 1754, 4
2. jezik: pouleg návadnoga gúcsanya véksega tála Szlovenov KOJ 1833, VI
Prekmurski
gúčati -ím nedov.
1. govoriti, oblikovati besede, stavke z govorilnimi organi: Gúcsati KM 1790, 93; Doszta ne neguči semtám BJ 1886, 5; ſtero bom miszlo, gúcsao KŠ 1754, 248; Ne bom vecs doſzta gúcso zvami KŠ 1771, 316; je te ſzlejpi i nejmi, gúcsao KŠ 1771, 39
2. izražati misli, mnenje: Prepovidávajo nám gúcsati KŠ 1754, 164; kakda morete dobra gúcsati KŠ 1771, 40; Gucſati za náſz BKM 1789, 44; Eta gúcsi i opominaj KŠ 1771, 659; dobro od nyega miſzlimo i gúcsmo KŠ 1754, 54; gúcste iſztino KŠ 1754, 58; zakaj nyim gucsis vprilikaj KŠ 1771, 42; z-ſzvojega laſztivnoga gucsi KŠ 1754, 95; Gucsí zdvöma od ſzvojega naſzledüvanya KŠ 1771, 24; Eden zdrügim márna gucsí TA 1848, 9; Csi hidou gucsimo KŠ 1754, 32; jálno gucsijo TA 1848, 5; vö bodem gucsao vsza csüda TA 1848, 7; düjh Ocsé vaſega bode gúcsao KŠ 1771, 33; Ar nebodete vö gucsali KŠ 1771, 33; i gucsali bodo vſzo hüdo rejcs KŠ 1771, 14; ſzem od Molitvi naduzi gúcsao KŠ 1754, 7a; geto ſzem jaſz nej gúcsa KŠ 1754, 20; potom kak je on ſnyimi gucſal SM 1747, 14; Drügo priliko je nyim gúcsao SM 1747, 45; Kak je on Gucſo BKM 1789, 17; lidjé ſzo gucsali nadignyeni KŠ 1771, 338; naj gucsi, kako KŠ 1754, 22; naj ne gucsijo jálnoſzt KŠ 1754, 59; od nyega ne gucsali TF 1715, 16
3. znati, obvladati: tüdi szlovenszki jezik gucsita AI 1875, kaz. br. 3; kak zdaj naſi Szlovenye gucsijo KŠ 1771, A5a; szo vszi z-edne féle jezikom gúcsali KOJ 1833, IX; bi po nyem gúcsali KOJ 1833, VIII
gučéči -a -e govoreč: odidoucsi molo je to iſzto rejcs gucsécsi KŠ 1771, 148; z-kacse gucsécsi vrág KM 1796, 6; Szlovenszki jezik gucsécsi národ AI 1875, kaz. br. 3; ſzliſavſi to rejcs gucsécso KŠ 1771, 117; Gucsécsi med ſzebom z-'Zoltármi KŠ 1771, 584; sztrebi vö vszo szkazlivoszt i jezik gizdavo gucsécsi TA 1848, 9; Ország sze imenüje Vogrszki od po Vogrszkom gucsécsih Vougrov KOJ 1833, VIII; lidjé, vidoucsi nejme gucsécse KŠ 1771, 52
gučéči -a -e sam. govoreči: je nej vſzákomi dáno ſzebom gucsécsega razumeti KŠ 1771, A4a; lepó gucsécsega KOJ 1848, 5
gúčani -a -o govorjen, povedan: stero je melo potom gúcsano biti KŠ 1771, 675; kak ſze ſzpozna, ka je gúcsano KŠ 1771, 518; gúcsano bode i tou, ka je ona vcsinila KŠ 1771, 88
1. govoriti, oblikovati besede, stavke z govorilnimi organi: Gúcsati KM 1790, 93; Doszta ne neguči semtám BJ 1886, 5; ſtero bom miszlo, gúcsao KŠ 1754, 248; Ne bom vecs doſzta gúcso zvami KŠ 1771, 316; je te ſzlejpi i nejmi, gúcsao KŠ 1771, 39
2. izražati misli, mnenje: Prepovidávajo nám gúcsati KŠ 1754, 164; kakda morete dobra gúcsati KŠ 1771, 40; Gucſati za náſz BKM 1789, 44; Eta gúcsi i opominaj KŠ 1771, 659; dobro od nyega miſzlimo i gúcsmo KŠ 1754, 54; gúcste iſztino KŠ 1754, 58; zakaj nyim gucsis vprilikaj KŠ 1771, 42; z-ſzvojega laſztivnoga gucsi KŠ 1754, 95; Gucsí zdvöma od ſzvojega naſzledüvanya KŠ 1771, 24; Eden zdrügim márna gucsí TA 1848, 9; Csi hidou gucsimo KŠ 1754, 32; jálno gucsijo TA 1848, 5; vö bodem gucsao vsza csüda TA 1848, 7; düjh Ocsé vaſega bode gúcsao KŠ 1771, 33; Ar nebodete vö gucsali KŠ 1771, 33; i gucsali bodo vſzo hüdo rejcs KŠ 1771, 14; ſzem od Molitvi naduzi gúcsao KŠ 1754, 7a; geto ſzem jaſz nej gúcsa KŠ 1754, 20; potom kak je on ſnyimi gucſal SM 1747, 14; Drügo priliko je nyim gúcsao SM 1747, 45; Kak je on Gucſo BKM 1789, 17; lidjé ſzo gucsali nadignyeni KŠ 1771, 338; naj gucsi, kako KŠ 1754, 22; naj ne gucsijo jálnoſzt KŠ 1754, 59; od nyega ne gucsali TF 1715, 16
3. znati, obvladati: tüdi szlovenszki jezik gucsita AI 1875, kaz. br. 3; kak zdaj naſi Szlovenye gucsijo KŠ 1771, A5a; szo vszi z-edne féle jezikom gúcsali KOJ 1833, IX; bi po nyem gúcsali KOJ 1833, VIII
gučéči -a -e govoreč: odidoucsi molo je to iſzto rejcs gucsécsi KŠ 1771, 148; z-kacse gucsécsi vrág KM 1796, 6; Szlovenszki jezik gucsécsi národ AI 1875, kaz. br. 3; ſzliſavſi to rejcs gucsécso KŠ 1771, 117; Gucsécsi med ſzebom z-'Zoltármi KŠ 1771, 584; sztrebi vö vszo szkazlivoszt i jezik gizdavo gucsécsi TA 1848, 9; Ország sze imenüje Vogrszki od po Vogrszkom gucsécsih Vougrov KOJ 1833, VIII; lidjé, vidoucsi nejme gucsécse KŠ 1771, 52
gučéči -a -e sam. govoreči: je nej vſzákomi dáno ſzebom gucsécsega razumeti KŠ 1771, A4a; lepó gucsécsega KOJ 1848, 5
gúčani -a -o govorjen, povedan: stero je melo potom gúcsano biti KŠ 1771, 675; kak ſze ſzpozna, ka je gúcsano KŠ 1771, 518; gúcsano bode i tou, ka je ona vcsinila KŠ 1771, 88
Prekmurski
Prekmurski
hìter -tra -o prid.
1. hiter: Hert je neznano hitri v bežaji AI 1878, 8; jezik moj je, liki pero hitroga piszácsa TA 1848, 36; Bár na hitri Vſzkorom csáſzi, Angyelje bi me neſzli BKM 1789, 234
2. zvit, zvijačen: Hitri Králi, i Czaſzari na ſzvejti ſzo bili SŠ 1796, 125
1. hiter: Hert je neznano hitri v bežaji AI 1878, 8; jezik moj je, liki pero hitroga piszácsa TA 1848, 36; Bár na hitri Vſzkorom csáſzi, Angyelje bi me neſzli BKM 1789, 234
2. zvit, zvijačen: Hitri Králi, i Czaſzari na ſzvejti ſzo bili SŠ 1796, 125
Prekmurski
horvàčki -a -o prid. hrvaški: Sz-horvacskoga országa poszlani poszlavci AI 1875, kaz. br. 1; liki je Horvacski orſzág 'znyim napuno KŠ 1771, A5b; csi neznam horvacski SIZ 1807, 47; Horvacski poszlavcov je 29. AI 1875, kaz. br. 3; i 1558 horvacski jezik gucsécsi solárov AI 1875, br. 2, 2; poszlavci szo horvacski gvant noszili AI 1875, kaz. br. 1
Prekmurski
hváliti -im nedov. hvaliti, slaviti: dabi ſze tak tvoie ſzvéto Imé moglo dicsiti ino hváliti ABC 1725, A6b; Hválim jaſz tebe, Goſzpodne SM 1747, 64; Záto te hválim, moj Bo'ze KŠ 1754, 265; kim nej li ſzamo jaſz hválim KŠ 1771, 484; Hválim te, i dicsim KM 1783, 5; hválim praj, kako mojemi drágomi Ocsi SIZ 1807, 32; Hválim jaſz Tebé BRM 1823, 7; ſzpráznov nyega vörov hváli KŠ 1754, 5a; Vſzáki hváli tebé BKM 1789, 11; csi ga hválimo KŠ 1754, 74; liki vtiſzti ne hválimo KŠ 1771, 546; Za ſtero ga hválimo BKM 1789, 17; Nyega mi vſzigdár hválimo SŠ 1796, 168; nai veki vekom hválio ABC 1725, A8a; Tou vszigdár kerubini – hválo i szerafini KOJ 1845, 136; naj te za nyé hváli KŠ 1754, 244; Sto bi te nehválo KAJ 1848, 1; Hváli Kerſzcenik Goſzpodna Bogá SM 1747, 81; Otso Bogá hváli krouto KŠ 1754, 257; Ah hváli vszigdár düsa moja KM 1783, 159; Verno lüdſztvo, hváli Bóga BRM 1823; Hválmo naſſega Bogá KŠ 1754, 266; Hválimoga vu peszmi BKM 1789, 13; Hválte Goszpodna KŠ 1754, 266; Hválte Bogá BKM 1789, 7; Za stero te vſzigdár hválil bom SM 1747, 65; Jasz te vſze dni 'zitka mojga Bom hválo KŠ 1754, 266; Tak bom te hválo vezdáj BKM 1789, 13; Tak bomo te vſzi hválili BKM 1789, 2; Sztimi ſzvéczi Bogá mo hválili SŠ 1796, 9; hválili i gori zvisávali bodo zevſzejmi ſzvéczi KŠ 1754, 233
hváliti se -im se
1. zahvaljevati se: naj te morem vu tebi ſze hváliti KŠ 1754, 229; Hválim ſze KM 1790, 8; i hvális ſze vu Bougi KŠ 1771, 451; Naj ſze pa hváli te ponizni KŠ 1771, 745; ſteri ſze hválio vbolvanih KŠ 1754, 13; naj ſze vu vaſem tejli hválijo KŠ 1771, 570; Ne hváli ſze prouti vejkam KŠ 1771, 473; Da sze nehváli nepriátel TA 1848, 10; vu Bogi ſze hválimo SM 1747, 18; Hválodeſze z-vörnimi düsami SŠ 1796, 8
2. ponašati se: sze zná vogrszki Jezik z-vnougimi Grammatikami hváliti KOJ 1833, IIII; naj ſze ne bi hválili Izraelitánczi KM 1796, 47
hvaléči -a -e hvaleč: Tvo praviczo krouto Hvalécs ſzpomina vnocsi BKM 1789, 6b; Tebé hvalécs szpoznávamo KOJ 1845, 135; Hvalécs sze zezávao Goszpodna TA 1848, 12; Hvalécsi Bogá i majoucsi miloſcso KŠ 1771; vu czérkvi hvalécsi i blagoſzlávlajoucsi KŠ 1771, 258
hváleni -a -o hvaljen, slavljen: Ar bi jaſz mogao od váſz hválen biti KŠ 1771, 551; Bojdi ti od náſz verni hválen BKM 1789, 345; Bojdi hválen ſztvojim ſzvétim Szinom SŠ 1796, 9; bojdi visziko hválen TA 1848, 33; tebé hváleni racsun Prorokov KM 1783, 29; Obhodo ſzam lejpi hvál’ni Nemski Orſzág SIZ 1807, 44
hváliti se -im se
1. zahvaljevati se: naj te morem vu tebi ſze hváliti KŠ 1754, 229; Hválim ſze KM 1790, 8; i hvális ſze vu Bougi KŠ 1771, 451; Naj ſze pa hváli te ponizni KŠ 1771, 745; ſteri ſze hválio vbolvanih KŠ 1754, 13; naj ſze vu vaſem tejli hválijo KŠ 1771, 570; Ne hváli ſze prouti vejkam KŠ 1771, 473; Da sze nehváli nepriátel TA 1848, 10; vu Bogi ſze hválimo SM 1747, 18; Hválodeſze z-vörnimi düsami SŠ 1796, 8
2. ponašati se: sze zná vogrszki Jezik z-vnougimi Grammatikami hváliti KOJ 1833, IIII; naj ſze ne bi hválili Izraelitánczi KM 1796, 47
hvaléči -a -e hvaleč: Tvo praviczo krouto Hvalécs ſzpomina vnocsi BKM 1789, 6b; Tebé hvalécs szpoznávamo KOJ 1845, 135; Hvalécs sze zezávao Goszpodna TA 1848, 12; Hvalécsi Bogá i majoucsi miloſcso KŠ 1771; vu czérkvi hvalécsi i blagoſzlávlajoucsi KŠ 1771, 258
hváleni -a -o hvaljen, slavljen: Ar bi jaſz mogao od váſz hválen biti KŠ 1771, 551; Bojdi ti od náſz verni hválen BKM 1789, 345; Bojdi hválen ſztvojim ſzvétim Szinom SŠ 1796, 9; bojdi visziko hválen TA 1848, 33; tebé hváleni racsun Prorokov KM 1783, 29; Obhodo ſzam lejpi hvál’ni Nemski Orſzág SIZ 1807, 44
Prekmurski
ízda prisl. še vedno, še zdaj: Jezik je izda vszakojacskoga dobroga nasztávlanya KOJ 1833, VIII; nemajo ednoga obcsinszkoga ravnitela, izda nega med nyimi práve szlo'snoszti KOJ 1845, 70; brázda ſze escse izda zná SIZ 1807, 14; da vnougi Velikási escse izda z-Petrom vlecséjo KOJ 1848, 16; bouvo pout proti Turniscsi preszekati, od stere sze izda tamosnyim trávnikom KOJ 1914, 107; szo vogerszka Goszpoda escse izdáj nej szi zvolili KOJ 1848, 43; Z bratom izdaj v szváji bodoucsi KOJ 1914, 125
Prekmurski
jèdrnost -i ž prizadevnost, vnema: Ali na tou je naſe lidi pobo'zna gyedrnoſzt nadignola KŠ 1771, A5b; pouleg ſvoje vrejle gyedrnoſzti, zacsnoje pobogsávati BKM 1789, 3; naj mirovno ino vgyedrnoszti 'zivéjo KŠ 1754, 221; po pobo'zni i moudri mo'zákov gyedrnoſzti na laſztivni jezik obrnyeno dáo ſteti KŠ 1771, A5a; ki je zvelikom gyedrnoſztyom na ete jezik obrnyeni KŠ 1771, A7a
Prekmurski
jèzik -íka m
1. jezik, organ v ustih, zlasti pomemben za govorjenje: Lingua Jezik KMS 1780, A7b; Ah! naj ti ſzpejva moj jezik KŠ 1754, 254; Odprla ſzo ſze pa vüſzta nyegova i jezik nyegov KŠ 1771, 165; Eſzi ſzliſi jezika ravnanye KŠ 1754, 58; dotekno ſze je jezika nyegovoga KŠ 1771, 125; Mi tak gláſz jezika Gori podigávamo BRM 1823, 6; naj zdr'zi jezik ſzvoj od hüdoga KŠ 1754, 59; naj raſzladi jezik moj KŠ 1771, 226; Gda escse na jeziki nejmam ricsi moje KŠ 1754, 88; Goſzpodne ako te zjezikom nemre na pomocs zvati SM 1747, 64; Kakda [grešimo] z jezikom KŠ 1754, 37; edendrügoga lübimo nej li ſzamo zricsjom i zjezikom KŠ 1771, 340; z jezikom szvojim jálno gucsijo TA 1848, 5; I vidili ſzo ſze nyim razdeljeni jeziczke KŠ 1771, 344; Od ludi jezikov nyegovo poſtenyé brániti KŠ 1754, 57; szam sze nej zbojao lagojih jezikov KOJ 1833, V; I grizli ſzo jezike ſzvoje od boleznoſzti KŠ 1771, 795; ſzvoimi jeziki ſze oni prilizávaio ABC 1725, A7b
2. sredstvo sporazumevanja: tej naſi Vogrſzki ſzlovenov jezik doſzta laſztivnoga má KŠ 1771, A7a; Govorejnye (Jezik, Rejcs) vu szebi je ono KOJ 1833, VIII; je pa potrejbno vſzákomi ſzakoga jezika i národa csloveki KŠ 1771, A4b; ſzem pouleg laſztivnoſzti naſega jezika pobougso BKM 1789, 4b; zdai pak na szlovenszki jezik preloſeni TF 1715, 1; mesztancsarje szo krscsánszke vöre, i szlovenszki jezik gucsécsi národ AI 1875, kaz. br. 3; kai vu naſſem ſzlovenſzkom jeziki TF 1715, 8; tak je i vſzákſem toga národa rázlocsnom jeziki nike nadigno KŠ 1771, A6a; v-csiſztom Tvojem Szlovenſzkom jeziki BRM 1823, II; more zadovolen biti ſztiſztim jezikom, ſteroga ſze je návcso KŠ 1771, A4a; 'zelejoucsi ſzvojim laſztivnim jezikom gucsécsega zvelicsanye KŠ 1771, A4b; teliko národa ino jezikov KŠ 1771, A5a; dáo na druge jezike razkládati KŠ 1771, A4b; znouvimi jezikmi bodo gúcsali KŠ 1771, 156
1. jezik, organ v ustih, zlasti pomemben za govorjenje: Lingua Jezik KMS 1780, A7b; Ah! naj ti ſzpejva moj jezik KŠ 1754, 254; Odprla ſzo ſze pa vüſzta nyegova i jezik nyegov KŠ 1771, 165; Eſzi ſzliſi jezika ravnanye KŠ 1754, 58; dotekno ſze je jezika nyegovoga KŠ 1771, 125; Mi tak gláſz jezika Gori podigávamo BRM 1823, 6; naj zdr'zi jezik ſzvoj od hüdoga KŠ 1754, 59; naj raſzladi jezik moj KŠ 1771, 226; Gda escse na jeziki nejmam ricsi moje KŠ 1754, 88; Goſzpodne ako te zjezikom nemre na pomocs zvati SM 1747, 64; Kakda [grešimo] z jezikom KŠ 1754, 37; edendrügoga lübimo nej li ſzamo zricsjom i zjezikom KŠ 1771, 340; z jezikom szvojim jálno gucsijo TA 1848, 5; I vidili ſzo ſze nyim razdeljeni jeziczke KŠ 1771, 344; Od ludi jezikov nyegovo poſtenyé brániti KŠ 1754, 57; szam sze nej zbojao lagojih jezikov KOJ 1833, V; I grizli ſzo jezike ſzvoje od boleznoſzti KŠ 1771, 795; ſzvoimi jeziki ſze oni prilizávaio ABC 1725, A7b
2. sredstvo sporazumevanja: tej naſi Vogrſzki ſzlovenov jezik doſzta laſztivnoga má KŠ 1771, A7a; Govorejnye (Jezik, Rejcs) vu szebi je ono KOJ 1833, VIII; je pa potrejbno vſzákomi ſzakoga jezika i národa csloveki KŠ 1771, A4b; ſzem pouleg laſztivnoſzti naſega jezika pobougso BKM 1789, 4b; zdai pak na szlovenszki jezik preloſeni TF 1715, 1; mesztancsarje szo krscsánszke vöre, i szlovenszki jezik gucsécsi národ AI 1875, kaz. br. 3; kai vu naſſem ſzlovenſzkom jeziki TF 1715, 8; tak je i vſzákſem toga národa rázlocsnom jeziki nike nadigno KŠ 1771, A6a; v-csiſztom Tvojem Szlovenſzkom jeziki BRM 1823, II; more zadovolen biti ſztiſztim jezikom, ſteroga ſze je návcso KŠ 1771, A4a; 'zelejoucsi ſzvojim laſztivnim jezikom gucsécsega zvelicsanye KŠ 1771, A4b; teliko národa ino jezikov KŠ 1771, A5a; dáo na druge jezike razkládati KŠ 1771, A4b; znouvimi jezikmi bodo gúcsali KŠ 1771, 156
Prekmurski
kà vez. da: Boug náz ſche pritégnoti kaibi mi vörvali, kaje on naſſ drági otecz TF 1715, 26; Sztejm vadlüjem, ka ſzem gvüsen, ka ſzo tákse naſſe prosnye KŠ 1754, 181; Znájte, ka ſzte nej ſzpreidocsen ſzrebrom odküpleni KŠ 1754, 119; ár ſzo tajili, ka bi on bio Meſſiás KŠ 1771, 262; miloscsa teliko doprnása, ka ſze mi za pravicne dr'zimo KŠ 1771, 442; znati, i vörvati je potrejbno, Ka je düſa Csloveka nemrtelna KMK 1780, 6; vörjem, ka ſzi ti eti KM 1783, 3; peſzmi ſzo tak poſztávlene, ka ſze lejko nájdejo BKM 1789, 4; tak, ka je vu niſteroj ſtrofi vecs tálov recsicz (ſyllab) bilou BKM 1789, 2b; on ſzi je pri deczi ſzpot ſzpravo meſzto toga, ka bi jo poſztraſo KM 1790, 20; i rávno té je zrok, ka je vogrszki Jezik pote'seni, i zavr'seni, ka sze vogrszki Bábel ne more dogotoviti KOJ 1833, V; vszáki malo krvi vu edno szklejczo püsztécs, ka ga vszepovszéd kamkoli de nyé pelao naszledüvali bodejo KOJ 1848, 7; Te neveren je tak gizdav i szrdit, ka nikoga neprestima TA 1848, 8; racsunali szo, ka pomáganye dobijo [Hercegovci] od Szrbie i od Csarnegore poglavnikov AI 1875, kaz. br. 3; Ka sze naj od gláda szmrti resijo od nasega országa szo hrányeni AI 1875, kaz. br. 3; Vampir pa to návado má, ka tém spajéčim lidém i stárim krv sceca AI 1878, 7; naj vsaki tvojo példo vidi ino zná, ka je notri tákše dête stôpilo, štero BJ 1886, 4
Prekmurski
kàkši -a -e ozir. zaim.
1. kakšen, kateri: I kaj te na roké vzemejo, da ſzkákſim talom ne vdáris vkamen nogou tvojo KŠ 1771, 176
2. v vezniški rabi, v oziralnih odvisnikih kakršen: bode vſzáki csüo, Káksi je on tü nigda bio KŠ 1754, 271; je Nouvi Zákon .. Sirianſzki jezik kákſi je teda rasérjeni bio KŠ 1771, A5a; kákſaje vraisja zla volja TF 1715, 28; velika moka, kákſa je nej bila od zacsétka ſzvejta KŠ 1771, 80; na ete, kákſega ſtés jezik obrnyeni KŠ 1771, A7a; ſztákſov páſzkov, zkákſov ſzem naibole mogau TF 1715, 9; Katekizmus .. kákſiva ſzem jaſz li dvá vido KŠ 1754, 3b; Steri .. kákſi ſzo tútorje KŠ 1754, 31; Ta dugoványa, kákſa jeſzo, a) Ta ſzmert SM 1747, 37; tejla dela, kákſa ſzo eta KŠ 1771, 568; Evangyeliſte, kákſi je i vecs bilou KŠ 1771, 158
1. kakšen, kateri: I kaj te na roké vzemejo, da ſzkákſim talom ne vdáris vkamen nogou tvojo KŠ 1771, 176
2. v vezniški rabi, v oziralnih odvisnikih kakršen: bode vſzáki csüo, Káksi je on tü nigda bio KŠ 1754, 271; je Nouvi Zákon .. Sirianſzki jezik kákſi je teda rasérjeni bio KŠ 1771, A5a; kákſaje vraisja zla volja TF 1715, 28; velika moka, kákſa je nej bila od zacsétka ſzvejta KŠ 1771, 80; na ete, kákſega ſtés jezik obrnyeni KŠ 1771, A7a; ſztákſov páſzkov, zkákſov ſzem naibole mogau TF 1715, 9; Katekizmus .. kákſiva ſzem jaſz li dvá vido KŠ 1754, 3b; Steri .. kákſi ſzo tútorje KŠ 1754, 31; Ta dugoványa, kákſa jeſzo, a) Ta ſzmert SM 1747, 37; tejla dela, kákſa ſzo eta KŠ 1771, 568; Evangyeliſte, kákſi je i vecs bilou KŠ 1771, 158
Prekmurski
kàkšištéč kákšaštéč kákšeštéč ozir. zaim. kakršen koli: Csi verbum ail káksastécs drüga vojvoszka rejcs znamenuje KOJ 1833, 129; na ete, kákſega ſtés i csujes, jezik KŠ 1771, A7a
Prekmurski
Prekmurski
katekìzmuš tudi katehìsmuš -a m katekizem: Mali katechismus TF 1715, (1); akobiſze katechismus nemſki na naſſ ſzlovenſzki jezik TF 1715, 8; Kaje katechiſmus TF 1715, 10; Keliko tálov má te Katekizmus KŠ 1754, 5; Ka je Katekizmus KMK 1780, A2; trétyi tau katechiſmuſſa TF 1715, 25; pouleg D. L. M. máloga Katekizmusa KŠ 1754; Krátka summa velikoga Katekizmussa KMK 1780, A (1); Vkatekizmusi KŠ 1754, 5; v-etom Katekizmuſſi vu petéri glávni táli KMK 1780, A2 (3); on je vu ſzvojem Katekizmusi, niſtere ſzlov. peſzmi BKM 1789, 3b
Prekmurski
kčàsi prisl. takoj: Tou je, vſze grejhe kcsaſzi 'znyihovov kaſtigov navküp KŠ 1754, 135; Po tom ſze je ſzkázao vecs pét ſztou bratom kcsaſzi KŠ 1771, 521; ali Boug je k-csaſzi nyihov jezik zmejsao KM 1796, 14; Gdate mi kcsaszi doszta ténte tecsé z-pera KAJ 1870, 7
Prekmurski
koróuna in koróna -e ž
1. krona, okrasni predmet: Ni kincse ne iscse BKM 1789, 11; Ni korón, niti kincsov Ne'zelé BRM 1823, 8
2. kar je po obliki podobno kroni: trnavo korouno na ſz. glávi noſzo KŠ 1754, 237; I ztrnya ſzpleteno korouno ſzo nyemi okouli na glávo djáli KŠ 1771, 94
3. monarhija, država: bi nyihov Jezik vszi pod Vogrszkov Korounov bodoucsi Národje polübili KOJ 1833, VIII
4. čast, priznanje: Gde ſze lescsi tá korouna, Stero nám dá Kriſztus nigda KŠ 1754, 274; bratje moji, radoſzt i korouna moja KŠ 1771, 598; Po Kriſztuſi mem Goſzpodni Korouna Vſzejm SŠ 1796, 4; naj ſzprjhlivo korouno vzemejo, mi pa, neſzprjhlivo KŠ 1771, 508; Ár, geto je vardenyeni, vzeme 'zitka korouno KŠ 1771, 746; Darüvao bi náſz ſzvojom koronom BKM 1789, 56
1. krona, okrasni predmet: Ni kincse ne iscse BKM 1789, 11; Ni korón, niti kincsov Ne'zelé BRM 1823, 8
2. kar je po obliki podobno kroni: trnavo korouno na ſz. glávi noſzo KŠ 1754, 237; I ztrnya ſzpleteno korouno ſzo nyemi okouli na glávo djáli KŠ 1771, 94
3. monarhija, država: bi nyihov Jezik vszi pod Vogrszkov Korounov bodoucsi Národje polübili KOJ 1833, VIII
4. čast, priznanje: Gde ſze lescsi tá korouna, Stero nám dá Kriſztus nigda KŠ 1754, 274; bratje moji, radoſzt i korouna moja KŠ 1771, 598; Po Kriſztuſi mem Goſzpodni Korouna Vſzejm SŠ 1796, 4; naj ſzprjhlivo korouno vzemejo, mi pa, neſzprjhlivo KŠ 1771, 508; Ár, geto je vardenyeni, vzeme 'zitka korouno KŠ 1771, 746; Darüvao bi náſz ſzvojom koronom BKM 1789, 56
Prekmurski
králestvo in králevstvo -a s
1. kraljestvo: Ar ſztáne králeſztvo prouti králeſztvi KŠ 1771, 79; Králevſztvo koncza nede melo BRM 1823, 10; po steroj je zdaj vogerszko Králesztvo razpresztranyeno KOJ 1848, 3; Zgodbe vogerszkoga Králesztva KOJ 1848, 3; král .. i sz. králesztva dolipovedavsi AI 1875, kaz. br. 3; gde szi je Králesztvo vravnao KOJ 1848, 3; da v-ednom Králesztvi naj eden Jezik goszpodüje KOJ 1833, IX; i poká'ze nyemi vſza králeſztva toga ſzvejta KŠ 1771, 11; Obari náſz zevſzejmi Krſztsánſzkimi králeſztvami KŠ 1754, 224
2. nebeško kraljestvo, nebesa: Pridi knám králeſztvo Tvoje TF 1715, 25; Ár-ie tvo-ie Krá-lesz-tvo ABC 1725, A4b; Tve králeſztvo knám pridi SM 1747, 268; ár ſze je pribli'zalo Králeſztvo nebeſzko KŠ 1771, 9; ár je tákſi Králeſztvo Bo'ze KMK 1780, Ab (2); Korouna ino králeſztvo Vſzejm, ki ſzo nyemi vugodni SŠ 1796, 4; Nebode örocsnik králeſztva nebeſzkoga KŠ 1754, 45; predgajoucsi Evangyeliom králeſztva KŠ 1771, 12; ino nyegovo králeſztvo knám priti bránio TF 1715, 28; pridem ta na meſzto vu nebeſzko Kraleſztvo SM 1747, 78; dabi mogao priti Vu vekivecsno králeſztvo KŠ 1754, 274; ne bodete sli vkráleſztvo nebeſzko KŠ 1771, 15; iscse Vu nebészi králesztvo BKM 1789, 12; vu tom vekivecsnom Králeſztvi SM 1747, 55; Vczejlom nyegovom králeſztvi KŠ 1754, 265; bode ſze veliki zváo vkráleſztvi nebeſzkom KŠ 1771, 15; Delnike náſz vcsini Vkráleſztvi Ocsinom BKM 1789, 18; Dühovno králevstvo bo'ze KAJ 1848, VI; Proroküvanye od vecsnoga králevsztva TA 1848, 3
1. kraljestvo: Ar ſztáne králeſztvo prouti králeſztvi KŠ 1771, 79; Králevſztvo koncza nede melo BRM 1823, 10; po steroj je zdaj vogerszko Králesztvo razpresztranyeno KOJ 1848, 3; Zgodbe vogerszkoga Králesztva KOJ 1848, 3; král .. i sz. králesztva dolipovedavsi AI 1875, kaz. br. 3; gde szi je Králesztvo vravnao KOJ 1848, 3; da v-ednom Králesztvi naj eden Jezik goszpodüje KOJ 1833, IX; i poká'ze nyemi vſza králeſztva toga ſzvejta KŠ 1771, 11; Obari náſz zevſzejmi Krſztsánſzkimi králeſztvami KŠ 1754, 224
2. nebeško kraljestvo, nebesa: Pridi knám králeſztvo Tvoje TF 1715, 25; Ár-ie tvo-ie Krá-lesz-tvo ABC 1725, A4b; Tve králeſztvo knám pridi SM 1747, 268; ár ſze je pribli'zalo Králeſztvo nebeſzko KŠ 1771, 9; ár je tákſi Králeſztvo Bo'ze KMK 1780, Ab (2); Korouna ino králeſztvo Vſzejm, ki ſzo nyemi vugodni SŠ 1796, 4; Nebode örocsnik králeſztva nebeſzkoga KŠ 1754, 45; predgajoucsi Evangyeliom králeſztva KŠ 1771, 12; ino nyegovo králeſztvo knám priti bránio TF 1715, 28; pridem ta na meſzto vu nebeſzko Kraleſztvo SM 1747, 78; dabi mogao priti Vu vekivecsno králeſztvo KŠ 1754, 274; ne bodete sli vkráleſztvo nebeſzko KŠ 1771, 15; iscse Vu nebészi králesztvo BKM 1789, 12; vu tom vekivecsnom Králeſztvi SM 1747, 55; Vczejlom nyegovom králeſztvi KŠ 1754, 265; bode ſze veliki zváo vkráleſztvi nebeſzkom KŠ 1771, 15; Delnike náſz vcsini Vkráleſztvi Ocsinom BKM 1789, 18; Dühovno králevstvo bo'ze KAJ 1848, VI; Proroküvanye od vecsnoga králevsztva TA 1848, 3
Prekmurski
kralevčánec -nca m kraljevčan, prebivalec kraljevine: Naj bi sze kralevcsánci po trstvi bole zobrázili KOJ 1848, 19; On je Knisiscse osznóvo za preszvecsenyé králevcsáncov KOJ 1848, 122; je znao kralevcsánce ftisati KOJ 1848, 108; Naj sze tak vogrszki Jezik med kralevcsánci vkorni KOJ 1833, III
Prekmurski
krátiti -im nedov. kratiti, braniti: Devéta zapouvid nám krati mislejnya KM 1783, 276; Sto de tak kráto naſim med Mürom i Rábom prebivajoucsim ſzlovenom té ſz. Bo'ze knige na ſzvoj jezik obracsati KŠ 1771, A7a; Bog Ti nekráti radoszti KAJ 1848, 2248
- « Prejšnja
- 1
- 2
- 3
- 4
- 5
- ...
- 8
- Naslednja »
Število zadetkov: 147
Dostopnost