zgrablívi -a -o prid.
1. divji, popadljiv: Tákso zgrablivo sztvár szvêta trbê szpraviti AI 1875, kaz. br. 2; znoutra pa ſzo zgrablivi vuczké KŠ 1771, 22; Té-takse sze zgrablive stvaré zovéjo KAJ 1870, 10; naj bi od zgrablivih vukouv varvala KOJ 1845, 76; i ovaksih zgrablivih sztvár tá privábila KOJ 1848, 75; je svojim zgrablivim poslüšancom igro AI 1878, 9; ka bi ſze ne zmejsávali zgrablivimi KŠ 1771, 499
2. roparski: zaka zovéjo nistere fticse zgrablive fticse KAJ 1870, 14
Zadetki iskanja
Prekmurski
Prekmurski
zgrüntávanje -a s premišljevanje, razglabljanje: Visgálás; zgrüntávanye, preglejüvanye KOJ 1833, 182; Od zgrüntávanya Rejcsih KOJ 1833, 11; Od zgrüntávanya rêcsih AIN 1876, 69; Keliko Tálov má Düsne Vejſzti zgrüntávanye KMK 1780, 67; vcsi zgrüntávanye rejcsih (szónyomozás) KOJ 1833, 1; Po vnôgi zgrüntávanyaj tô právijo AIP 1876, br. 3, 6
Prekmurski
zgübìti tudi zgibìti -ím dov.
1. izgubiti, postati revnejši za kako stvar: naj vſze, nikaj ne zgibim 'znyega KŠ 1771, 285; nezgibi nájem ſzvoj KŠ 1771, 34; Glédajte ſze, naj ne zgibimo, ſtera ſzmo delali KŠ 1771, 737; da Törci zgibijo 30 jezér KOJ 1848, 106; da bi vſza ſzvoja na etom ſzvejti zgübo KMK 1780, 71; kaj, ſtere ſzi meni dáo, nej ſzam 'znyih zgübo ni ednoga KŠ 1771, 325; Szmrt .. Ár je ſzvoj 'zálecz zgibila BKM 1789, 94
2. postati revnejši za kako duhovno dobrino: I cſi bi ſze mi pripetilo Jezuſſa zgibiti KM 1783, 83; Ni nyega nigdár ne zgibim BKM 1789, 93; I Nebéſz nezgübim BRM 1823, 9; Vu szmrti pa trôst szvoj Zgübi KAJ 1848, 4; tak po grejhi nyou (vero) zgibimo KŠ 1754, 79; Csi ga pa povr'zete, Zgübite to zmo'znoſzt BRM 1823, 8; szillabe etaksi nomeni vszi zgibijo KOJ 1833, 23; naj ete dobroute ne zgibimo KŠ 1754, 138; da bi tákſe dobroute, ino blásenſztva nezgübo SM 1747, 22; teda je ono zgübo SM 1747, 5; Ejva i Ádam ſzta czilou vſze tou zgübila KŠ 1754, 96; ſzo tvoi leipi keip zgübili SM 1747, 51
zgübìti se -ím se izgubiti se: i vüpanye ti nevolni sze nezgübi na veke TA 1848, 8
zgǘbivši -a -e ko je izgubil: Zápola János zgübivsi dvá zagovornika KOJ 1848, 80
zgǜbleni -a -o izgubljen: Od zgübléne ovczé KŠ 1771, 221; Gda bi on ſzvojega ocsé zgüblene ſzomaricze iſzkao KM 1796, 53; Stere ſzi meni dáo i niſcse je 'znyih nej zgübleni KŠ 1771, 323; i zgüblen je bio, i nájden je KŠ 1771, 223; Ali naj ne bode nad menom zgüblena moka tvojega Sziná KM 1783, 193; szi zapelana i zgüblena ovcsicza KOJ 1845, 49; angyelje ſzo nám nazáj ſzpravili naſe zgübleno zvelicsanye KŠ 1771, 602; Nazáj nám je zgübleno, Szpravo vecſno bláj'zenſztvo BKM 1789, 101; Záto, i kiſzo záſzpali vu Kriſztuſi, zgübleni ſzo KŠ 1771, 522; tak ſzo vſza tákſa dela zgüblena KŠ 1771, 438
1. izgubiti, postati revnejši za kako stvar: naj vſze, nikaj ne zgibim 'znyega KŠ 1771, 285; nezgibi nájem ſzvoj KŠ 1771, 34; Glédajte ſze, naj ne zgibimo, ſtera ſzmo delali KŠ 1771, 737; da Törci zgibijo 30 jezér KOJ 1848, 106; da bi vſza ſzvoja na etom ſzvejti zgübo KMK 1780, 71; kaj, ſtere ſzi meni dáo, nej ſzam 'znyih zgübo ni ednoga KŠ 1771, 325; Szmrt .. Ár je ſzvoj 'zálecz zgibila BKM 1789, 94
2. postati revnejši za kako duhovno dobrino: I cſi bi ſze mi pripetilo Jezuſſa zgibiti KM 1783, 83; Ni nyega nigdár ne zgibim BKM 1789, 93; I Nebéſz nezgübim BRM 1823, 9; Vu szmrti pa trôst szvoj Zgübi KAJ 1848, 4; tak po grejhi nyou (vero) zgibimo KŠ 1754, 79; Csi ga pa povr'zete, Zgübite to zmo'znoſzt BRM 1823, 8; szillabe etaksi nomeni vszi zgibijo KOJ 1833, 23; naj ete dobroute ne zgibimo KŠ 1754, 138; da bi tákſe dobroute, ino blásenſztva nezgübo SM 1747, 22; teda je ono zgübo SM 1747, 5; Ejva i Ádam ſzta czilou vſze tou zgübila KŠ 1754, 96; ſzo tvoi leipi keip zgübili SM 1747, 51
zgübìti se -ím se izgubiti se: i vüpanye ti nevolni sze nezgübi na veke TA 1848, 8
zgǘbivši -a -e ko je izgubil: Zápola János zgübivsi dvá zagovornika KOJ 1848, 80
zgǜbleni -a -o izgubljen: Od zgübléne ovczé KŠ 1771, 221; Gda bi on ſzvojega ocsé zgüblene ſzomaricze iſzkao KM 1796, 53; Stere ſzi meni dáo i niſcse je 'znyih nej zgübleni KŠ 1771, 323; i zgüblen je bio, i nájden je KŠ 1771, 223; Ali naj ne bode nad menom zgüblena moka tvojega Sziná KM 1783, 193; szi zapelana i zgüblena ovcsicza KOJ 1845, 49; angyelje ſzo nám nazáj ſzpravili naſe zgübleno zvelicsanye KŠ 1771, 602; Nazáj nám je zgübleno, Szpravo vecſno bláj'zenſztvo BKM 1789, 101; Záto, i kiſzo záſzpali vu Kriſztuſi, zgübleni ſzo KŠ 1771, 522; tak ſzo vſza tákſa dela zgüblena KŠ 1771, 438
Prekmurski
zhájati -am nedov.
1. izhajati, izvirati: pravicze, stera zvöre zhája SM 1747, 21; ſzpitávanya, zſteri zhája nenávidnoſzt KŠ 1771, 642; Od tébe zhája vſza znanoſzt BKM 1789, 291; z-ſzrczá cslovecsega zhájajo hüda mislejnya KŠ 1771, 124; Ar ſztébe bode zhájao voj KŠ 1771, 7; I zvüſzt nyegovi je mecs zhájao KŠ 1771, 768; liki je proroſztvo nej zcslovecse voule zhájalo KŠ 1771, 338
2. vzhajati, nastajati: gda vidite obláke zhájati od ſzuncsenoga záhoda KŠ 1771, 214
zhajajóuči -a -e izhajajoč, izvirajoč: Boug z-oböj ſzhájajoucsi KM 1783, 10; lubezen zcsiſztoga ſzrczá zhájajoucsa KŠ 1771, 634; da mi ſzebé zvraj'zega mammona zhájajoucse ſzlü'zbe bolvánſztvom ne oſzkrúnimo KŠ 1771, 838; da ſz. Ivana zetakſe miloſcse zhájajoucsoj predgi vörjemo KŠ 1771, 846; geto ſze zvöre zhájajoucsa dela ſzka'züjejo KŠ 1771, 743; Hválo dávanye za zhájajoucsi dobrout KŠ 1771, 574; je vmorjeni i 'zveplom 'znyihovi vüſzt zhájajoucsim KŠ 1771, 783
1. izhajati, izvirati: pravicze, stera zvöre zhája SM 1747, 21; ſzpitávanya, zſteri zhája nenávidnoſzt KŠ 1771, 642; Od tébe zhája vſza znanoſzt BKM 1789, 291; z-ſzrczá cslovecsega zhájajo hüda mislejnya KŠ 1771, 124; Ar ſztébe bode zhájao voj KŠ 1771, 7; I zvüſzt nyegovi je mecs zhájao KŠ 1771, 768; liki je proroſztvo nej zcslovecse voule zhájalo KŠ 1771, 338
2. vzhajati, nastajati: gda vidite obláke zhájati od ſzuncsenoga záhoda KŠ 1771, 214
zhajajóuči -a -e izhajajoč, izvirajoč: Boug z-oböj ſzhájajoucsi KM 1783, 10; lubezen zcsiſztoga ſzrczá zhájajoucsa KŠ 1771, 634; da mi ſzebé zvraj'zega mammona zhájajoucse ſzlü'zbe bolvánſztvom ne oſzkrúnimo KŠ 1771, 838; da ſz. Ivana zetakſe miloſcse zhájajoucsoj predgi vörjemo KŠ 1771, 846; geto ſze zvöre zhájajoucsa dela ſzka'züjejo KŠ 1771, 743; Hválo dávanye za zhájajoucsi dobrout KŠ 1771, 574; je vmorjeni i 'zveplom 'znyihovi vüſzt zhájajoucsim KŠ 1771, 783
Prekmurski
zhòd -a m
1. vzhod: Kak ſzuncſeni zhod je dalecs k-záhodi BKM 1789, 355; Oh! radüj sze, zhod i záhod KAJ 1848, 67; naj gotova bode pout králom od ſzuncsenoga zhoda pridoucsim KŠ 1771, 795; Ti moudri od zhoda ido BKM 1789, 54; Goszpôd je zvao szvêt od zhoda szuncza, do záhoda TA 1848, 40; Ár ſzmo vidili nyegovo zvejzdo na ſzuncsenom zhodi KŠ 1771, 7; pren. Za volo ſzmilenoſzti Bogá naſega, vſteroj je náſz prigledno zhod zviſzikoſzti KŠ 1771, 166
2. izhod: vráta i drüge zhode dobro zaklála z-drvami AIP 1876, br. 8, 7
1. vzhod: Kak ſzuncſeni zhod je dalecs k-záhodi BKM 1789, 355; Oh! radüj sze, zhod i záhod KAJ 1848, 67; naj gotova bode pout králom od ſzuncsenoga zhoda pridoucsim KŠ 1771, 795; Ti moudri od zhoda ido BKM 1789, 54; Goszpôd je zvao szvêt od zhoda szuncza, do záhoda TA 1848, 40; Ár ſzmo vidili nyegovo zvejzdo na ſzuncsenom zhodi KŠ 1771, 7; pren. Za volo ſzmilenoſzti Bogá naſega, vſteroj je náſz prigledno zhod zviſzikoſzti KŠ 1771, 166
2. izhod: vráta i drüge zhode dobro zaklála z-drvami AIP 1876, br. 8, 7
Prekmurski
zíbel -i ž zibel: Böltsô; zibel KOJ 1833, 153; Nejmas ti bougse zibeli BKM 1789, 32; mo'zá od detecsega zibela odpelala v-eden kôt AI 1875, kaz. br. 7; tak sze nyej vidlo, da bi nyéno szrcé prédnyov v-zibeli bilo AI 1875, kaz. br. 7
Prekmurski
zidár -a m zidar: Stêne zidár zida BJ 1886, 6; kamen, ſteroga ſzo zidárje zavrgli KŠ 1771, 706; Zidárje KMS 1780, A3b; Té je kamen zavr'zeni od váſz zidárov KŠ 1771, 351; pren. ſteroga zidár i napraviteo je Boug KŠ 1771, 691
Prekmurski
zidína -e ž
1. zidana stavba: voda je ſztála liki zidina KM 1796, 36; ka bi mero zidino nyegovo KŠ 1771, 806; Dokoncsaj Bo'ze 'ze tvoje czérkvi Veliko zidino BKM 1789, 215; kákſe zidine ſzo tou KŠ 1771, 143; steroga szo na zidinaj viditi mogli KOJ 1845, 65
2. zidovje, obzidje: Po vöri je zidina Jerichova ſzpádnola KŠ 1771, 693; da szo zidine od vnougoga zosztrejlanya jáko razrüsene KOJ 1848, 83
1. zidana stavba: voda je ſztála liki zidina KM 1796, 36; ka bi mero zidino nyegovo KŠ 1771, 806; Dokoncsaj Bo'ze 'ze tvoje czérkvi Veliko zidino BKM 1789, 215; kákſe zidine ſzo tou KŠ 1771, 143; steroga szo na zidinaj viditi mogli KOJ 1845, 65
2. zidovje, obzidje: Po vöri je zidina Jerichova ſzpádnola KŠ 1771, 693; da szo zidine od vnougoga zosztrejlanya jáko razrüsene KOJ 1848, 83
Prekmurski
ziskávati -am nedov. iskati, preiskovati: I vu blôdnoszti ziszkáva Vsze môdroszti vretino KAJ 1848, 229; I najde, ka nyegov pogléd ziszkáva tam KAJ 1870, 118; Od ſteroga zvelicsanya ſzo ziſzkávali proroczke KŠ 1771, 704
Prekmurski
zíti zídem dov.
1. iziti, iti, priti: Ozdalecs vidis ti zidti Te veszélne sztotine KAJ 1848, 14; vu ocsiſcsávniczo zide KŠ 1771, 123; Gda moja düsa ztejla zide BKM 1789, 416; Ki ſcsés, naj dén i noucs zide KŠ 1754, 245; obnejmi i zidi 'znyega KŠ 1771, 105; Nági ſzem na te ſzvejt prisao, Gda ſzem ſze Zmatere Poroudo i zisao KŠ 1754, 262; ár ſzam jaſz z-Bogá zisao KŠ 1771, 294; ſzvetloſzt nebeſzka, Stera ſzi zisla od Bouga BKM 1789, 149; Ziso je zocſiscsenoga, Devicze Márie tejla BKM 1789, 4; Ali od váſz je Bo'za rejcs zisla KŠ 1771, 520; rejcs, Ká je 'znyegovi vüſzt zisla BKM 1789, 75; ka je ſzemen zislo KM 1790, 32; Znáſz ſzo zisli KŠ 1771, 728; váras, z-ſteroga ſzo nyegovi ſztariske zisli KM 1796, 87
2. vziti: nego i onim ſzvetloſzt zide KŠ 1754, 12; Oh zidi 'ze ſzvetlo ſzuncze BKM 1789, 88; Nouva nám je ſzvetloſzt zisla KM 1783, 244
1. iziti, iti, priti: Ozdalecs vidis ti zidti Te veszélne sztotine KAJ 1848, 14; vu ocsiſcsávniczo zide KŠ 1771, 123; Gda moja düsa ztejla zide BKM 1789, 416; Ki ſcsés, naj dén i noucs zide KŠ 1754, 245; obnejmi i zidi 'znyega KŠ 1771, 105; Nági ſzem na te ſzvejt prisao, Gda ſzem ſze Zmatere Poroudo i zisao KŠ 1754, 262; ár ſzam jaſz z-Bogá zisao KŠ 1771, 294; ſzvetloſzt nebeſzka, Stera ſzi zisla od Bouga BKM 1789, 149; Ziso je zocſiscsenoga, Devicze Márie tejla BKM 1789, 4; Ali od váſz je Bo'za rejcs zisla KŠ 1771, 520; rejcs, Ká je 'znyegovi vüſzt zisla BKM 1789, 75; ka je ſzemen zislo KM 1790, 32; Znáſz ſzo zisli KŠ 1771, 728; váras, z-ſteroga ſzo nyegovi ſztariske zisli KM 1796, 87
2. vziti: nego i onim ſzvetloſzt zide KŠ 1754, 12; Oh zidi 'ze ſzvetlo ſzuncze BKM 1789, 88; Nouva nám je ſzvetloſzt zisla KM 1783, 244
Prekmurski
zjedínanje -a s ujemanje, skladanje: Ka more znati od zjedinanya adjectivumov z-substantivumami KOJ 1833, 116; Na Rejcsih zjedinanye gledoucs KOJ 1833, 115
Prekmurski
zjèsti zjém dov. razžreti: Táksi kincs bodes meo, koga erja ne zej SŠ 1796, 83
zjèsti se zjém se razžreti se, uničiti se: csloveka zej sze lepota nyegova TA 1848, 32
zédeni tudi zéjdeni -a -o izjeden, razjeden: ni kêp od csrvôv zêden KAJ 1848, 202; Ár je nej keip od csrvouv zejden BKM 1789, 305; od csrvouv zejden bodes SŠ 1796, 171; Ár od ti csrvouv vſze bodo zejdene SŠ 1796, 50; i od csrvouv zejdeni ſzpüſzto je düſo KŠ 1771, 380
zjèsti se zjém se razžreti se, uničiti se: csloveka zej sze lepota nyegova TA 1848, 32
zédeni tudi zéjdeni -a -o izjeden, razjeden: ni kêp od csrvôv zêden KAJ 1848, 202; Ár je nej keip od csrvouv zejden BKM 1789, 305; od csrvouv zejden bodes SŠ 1796, 171; Ár od ti csrvouv vſze bodo zejdene SŠ 1796, 50; i od csrvouv zejdeni ſzpüſzto je düſo KŠ 1771, 380
Prekmurski
zlát -a m
1. zlato: Zlát Arany KM 1790, 95; Dugoványa imé arany (zlát) AIN 1876, 10; Od ofir csisztoga zláta KŠ 1754, 261
2. zlatnik: Czaszar je lih nej henyao z-szvojimi zlátih Goszpodo naspikati KOJ 1848, 29
1. zlato: Zlát Arany KM 1790, 95; Dugoványa imé arany (zlát) AIN 1876, 10; Od ofir csisztoga zláta KŠ 1754, 261
2. zlatnik: Czaszar je lih nej henyao z-szvojimi zlátih Goszpodo naspikati KOJ 1848, 29
Prekmurski
zláti -a -o prid. zlat: Nyegovo mrtvo tejlo je v-zláto skrinyo polóseno KOJ 1848, 5; vkakſté pehári zlátom KŠ 1754, 203; Etak je caszar pod zlátov nébov okoli hodo AI 1875, br. 1, 7; Molitev od ſzedem zláti Rejcsi Kriſztuſſovi KM 1783, 77; Da pa eto düse paſſo I té zláte palacse Nemrem zdaj glédati KŠ 1754, 262
Prekmurski
zláto -a s zlato: ti ſzi moje zláto Jesus SM 1747, 77; vecs valá, nego zláto KOJ 1845, 7; ka ſze ti té od ſzrebra i zláta dragſi kincs KŠ 1771, A8a; Ino dragsi od zláta SŠ 1796, 8; vnogo zláta AI 1875, kaz. br. 1; ſterie mená vönka oſzloubodo, nei zſzrebrom i zzlátom TF 1715, 22; Nej ſz-ſzrebrom, niti z-zlátom KŠ 1754, 119; pren. Csiszto zláto vöre Dáj KŠ 1754, 247
Prekmurski
Prekmurski
zlejhkóutiti tudi zlehkótiti -im dov. olajšati: gda naſſo nevolo nam zlejhkouti KŠ 1754, 178; lübézen Mi zlehkôti szrdcze moje KAJ 1848, 160; Breme moje zleihkouti SM 1747, 71; zlejhkouti moje bolezni KŠ 1754, 242; i vſzáko nevolo nyim zlejhkouti SIZ 1807, 12; Tvoj trüd naj zlejhkouti mené SŠ 1796, 162; Gda szem nyi plécsa od brémena zlêhkôto TA 1848, 67; Naſzicseni pa zhránov zlejhkoutili ſzo ládjo KŠ 1771, 426
zlehkótiti se -im se olajšati se: tak sze bremen zlêhkôti KAJ 1870, 165; Zlehkoutilo ſze je Szrczé moje BKM 1789, 387
zlehkótiti se -im se olajšati se: tak sze bremen zlêhkôti KAJ 1870, 165; Zlehkoutilo ſze je Szrczé moje BKM 1789, 387
Prekmurski
zleženjé -á s
1. zalega: zle'zenyé vipere, ſto vám je pokázao bej'zati od priſeſztne ſzrditoſzti KŠ 1771, 9
2. rojstni kraj, rojstvo: Zkrájne zle'zenyá KŠ 1754, 3b; Apollos, zle'zenyá Alexandrinecz KŠ 1771, 399, Odked je bio z-le'ſenyá Eliás KM 1796, 75; Z steroga je eden horvatskoga zle'senyá barát KOJ (1914), 145; Titus more biti na zle'zenyé Korinthusánecz KŠ 1771, 654
1. zalega: zle'zenyé vipere, ſto vám je pokázao bej'zati od priſeſztne ſzrditoſzti KŠ 1771, 9
2. rojstni kraj, rojstvo: Zkrájne zle'zenyá KŠ 1754, 3b; Apollos, zle'zenyá Alexandrinecz KŠ 1771, 399, Odked je bio z-le'ſenyá Eliás KM 1796, 75; Z steroga je eden horvatskoga zle'senyá barát KOJ (1914), 145; Titus more biti na zle'zenyé Korinthusánecz KŠ 1771, 654
Prekmurski
zlò zlà s zlo: Ovo je znami narodjeno zlo KŠ 1754, 60; pela, Zlo pa na szmrt KAJ 1848, 5; náz obarui od vszega zla ABC 1725, A4b; od vſzaka zla oſzlobodis SM 1747, 85; Gda kaj zla 'zelejmo KŠ 1754, 17; Da bi mogo Zſzega zla ſze mentüvati BKM 1789, 176; Vrácsaj nasz Od blôdne szteze zla KAJ 1848, 5; I nám je Vſzáko zlo od náſz odvrno BKM 1789, 131; nerazszrdi sze na teliko, kâ bi zlo csiniti steo TA 1848, 29; Ki vu zle rovajo KAJ 1848, 243; Vnougoj ſzvojoj brátji zlom áldüvala SŠ 1796, 69; zle szem csinio pred ocsmi tvojimi TA 1848, 41
Prekmurski
zlóčiti -im dov. izločiti, ločiti: Kaj verne od hüdi zlôcsis BRM 1823, 113
zlóčiti se -im se ločiti se: Tam je ono tiváristvo, Stero ſze nezlôcsi BRM 1823, 263
zlóčiti se -im se ločiti se: Tam je ono tiváristvo, Stero ſze nezlôcsi BRM 1823, 263
- « Prejšnja
- 1
- ...
- 105
- 106
- 107
- 108
- 109
- 110
- 111
- 112
- Naslednja »
Število zadetkov: 2237
Dostopnost