préjti préjdem tudi préidti tudi prédti -ídem dov.
1. miniti, preiti: Ka ſzvejt má, more hitro prejti KŠ 1754, 264; Le'zi je pa nébi i zemli prejti KŠ 1771, 226; Csi bi brez Bôga mogli z-szvêta idti, I v-grobi preidti KAJ 1848, 7; Vu rú'zni grejhi ne prejdem KŠ 1754, 255; Záto bogme jaſz ne prejdem BKM 1789, 92; ali ti hudi pout preide SM 1747, 92; ali ſzpoznanye, na nikoj prejde KŠ 1771, 517; Prejde hitro cslovik tvoj den kak ſzencza SŠ 1796, 10; gda merjé, i prêde imé nyegovo TA 1848, 34; i lehko sze zgodi, ka tam prêde AIP 1876, br. 6, 6; i nigdár ne prejdo KŠ 1754, 144; Ar néba i zemla prejdo KŠ 1771, 145; ſe bi preiſo vu mojoi nevoli SM 1747, 31; kabi eſcse edna piknyicza 'znyé prejsla KŠ 1771, A7b; Ár je ta prva néba prejsla KŠ 1771, 804; Ta dávnya bloudnoſzt je prejsla BKM 1789, 5; oni szo szpokapali ino prêsli pred tebom TA 1848, 7; I gda bi prejsla Szobotta KŠ 1771, 154; Gda bi pa poredno vrejmena prejslo KŠ 1771, 424
2. propasti: Poberte gori to oſztányeno drtinye, naj kaj ne prejde KŠ 1754, 53; Dönok je escse nej prejsao orszácski Jezik KOJ 1833, X; Ne-dopiſzti on nyim prejti SŠ 1796, 4; tak morejo prêdti nepobo'zni pred Bôgom TA 1848, 52; nacsi prêdem pod vdárczom rok tvoji TA 1848, 32; ar ſze je za náſz roudo, Da mi ne prejdemo BKM 1789, 28; csi ſze ne povrnéte, vſzi tak prejdete KŠ 1771, 215; Ár nescse, ka bi ſto prejsao BKM 1789, 23; je tou doubo Gejza II., ka je Borits prejsao KOJ 1848, 29
3. iti mimo: Gda bi pa prejsla prvo ſztrá'zo, i drügo KŠ 1771, 379; prejk idoucsi po ſzrejdi nyih, i tak je prejſao KŠ 1771, 296; csi ſcés, naj prejde ete pehár od méne KŠ 1771, 247
4. prehiteti: ki 'zivoucsi oſztánemo, ne prejdemo one, kiſzo záſzpali KŠ 1771, 620
5. preiti iz enega stanja v drugo: viſesnyega popa, ki je i nebéſza prejſao KŠ 1771, 677
6. prestopiti, ne izpolniti: Tvojo zapovid ſzem prejso BKM 1789, 220
preidóči tudi prejdóuči tudi preidóuči -a -e
1. minljiv: za volo dike licza nyegovoga, ſtera je prejdoucsa bila KŠ 1771, 533; kako je zláto, steroie preidoucſe SM 1747, 29; ſzmrt, Prejdoucsoj dobrouti kak gledalo te ſzvejt SŠ 1796, 77; Sztejm náſz vcsi, naj ſze za preidoucse blágo ne ſzkrbimo KŠ 1754, 108; Márnoſzt je hitro prejdoucse bogáſztvo iſzkati KM 1783, 216; Vmojoj prejdoucsi, Dobroj ſzrecsi BKM 1789, 2017; ſzte nej ſzpreidocsen ſzrebrom odkupleni KŠ 1754, 119; Dnévi prejdoucs, mladi ſze mejſzecz BKM 1789, 432; po odpüscsanyi preidoucſi grejhov KŠ 1754, 136
2. prejšnji: Na preidoucſo nouto BKM 1789, 148
3. ko je prišel: i doli je poſzadi i preidoucsi ſzlü'zo bode nyim KŠ 1771, 213
preidóči -a -e sam. minljivi: Toga ſzveita, ta preidocsa ſzo boleſznoſzt SM 1747, 91; geto ſze vſzáki li za ta preidoucsa trüdi KŠ 1754, 5a; Vſza ſzo na zemli eta prejdoucsa BKM 1789, 283; Naj zavr'zemo preidôcsa KAJ 1848
Zadetki iskanja
Prekmurski
Prekmurski
Prekmurski
pretèčti -tečém dov. preteči, miniti: Hiti! ár dén pretecsé KAJ 1848, 156; Csi leto pretecsé, vsze sze znôvics zacsne KAJ 1870, 160; Pretecséjo brez’ racsúna Dnévi, ino mejszeczi KM 1783, 297; i komaj je pretekla edna mála vöra KAJ 1870, 143; Kak je tejh 9 lejt preteklo, szo KOJ 1848, 8; Keliko lejt je preteklo od zacsétka ſzvejta KM 1796, 11
pretekóči -a -e pretekel, minul: Ti szi v-dnévi pretekôcsi Povszéd bio KAJ 1848, 73; Naime zdâ, gda szkoncsávamo To pretekôcse leto KAJ 1848, 402
pretèčeni -a -o pretekel, minul: Za edno pretecseno letto bi mogli ti prvi deszét domou nazáj pridti KOJ 1833, XVI; Gorizapiszan zalo'z sze more za pretecsene 15 dnih goripiszanya odati AIP 1876, br. 4, 2
pretekóči -a -e pretekel, minul: Ti szi v-dnévi pretekôcsi Povszéd bio KAJ 1848, 73; Naime zdâ, gda szkoncsávamo To pretekôcse leto KAJ 1848, 402
pretèčeni -a -o pretekel, minul: Za edno pretecseno letto bi mogli ti prvi deszét domou nazáj pridti KOJ 1833, XVI; Gorizapiszan zalo'z sze more za pretecsene 15 dnih goripiszanya odati AIP 1876, br. 4, 2
Prekmurski
Prekmurski
prijéti prímem dov.
1. prijeti, narediti, da je kaj tesno obdano s prsti, dlanjo: Gda jo je vö potégno, mogao jo je Ferencz prijéti KM 1790, 38; ka ga [ježa] ne morejo brez ranjenja prijéti AI 1878, 10; I prime rokou te deklicske KŠ 1771, 117; ſteroga küsnem, té je, primte ga KŠ 1771, 90; I prijo je rokou toga ſzlejpoga KŠ 1771, 127; Oni ſzo ga pa prijali i zdrli KŠ 1771, 139; pren. Zradosztjov primem pero AI 1875, kaz. br. 1
2. prejeti, postati deležen česa: da bi mogli naſſ vſzakdenésnyi kruh prieti TF 1715, 28; Kakda ga pa moremo priéti KŠ 1754, 168; Vnougim dás ſzvoj krüh tam priéti BKM 1789, 360; Oltárſzko ſzveſztvo k-tebi primi KM 1790, 111; Csi ſzi vecs ti prijao dobra KM 1783, 289; Komaj je Stevan III. koróno na szvojo glávo prijao KOJ 1848, 29; Csi ſzmo kaj prevecs kſzebi, Nevrejdno prijali BKM 1789, 359; pren. doklen deſch na nyou prime SM 1747, 28; ako reicsi Bosje neſcheio priéti SM 1747, 80; Primi ſzpouvid mojo KMK 1780, 105; primite, (zgrabte) pays te Vöre SM 1747, 27; Toga krála primte Pomoucs BKM 1789, 12; naj prime vſzákſi, ka je po tejli csinio KŠ 1771, 537; ſtera ſzem 'znyegovi obioni rouk prijao KŠ 1754, 180; náz kſzebi gori priau vu nebeſzko kraleſztvo TF 1715, 30; Kaj je iſztina opominanye rad prijao KŠ 1771, 543
3. sprejeti, narediti, da kdo kam pride: neboiſze kſzebi prijéti Mário KŠ 1771, 6; I kikoli ne primejo váſz KŠ 1771, 118; eto Grammatiko dobrovolno primi KOJ 1833, VI; Primte náſz KŠ 1771, 540; liki angyela Bo'zega ſzte me prijali KŠ 1771, 565; radi ſzo náſz prijali bratje KŠ 1771, 408; Ár ſzo po tom niſteri neznajoucs angyele prijali na ſztán KŠ 1771, 696; nego szo Vogri národe med szébe notri prijali KOJ 1833, X; primi náz kszebi miloſztivno ABC 1725, A6b; ino me kſzebi primi SM 1747, 69; Primi me gori tvojga KŠ 1754, 246; pren. Angele, ki nyegovo Düſso primeio SM 1747, 64; ár ne primejo tvojega ſzvedouſztva od méne KŠ 1771, 412; Tecsáſz oni ne pojdo, Dokecs Dühá ne prim’o BKM 1789, 110; vu tvoje Nebeszko Králesztvo primi KM 1783, 66; Mili Zvelicsiteo! Primi mojo düso KOJ 1845, 127; Primi té áldov dobrovolno KAJ 1848, 1; zapovej tvojim Sz. Angyelom, naj jo primejo KŠ 1754, 244; Záto te jaſz neſcsem 'ze od ſzébe vrcsi, Da ſzem te kſzebi prijao BKM 1789, 337; ali Boug je nyidva ſzprejcsanya gori prijao KM 1796, 7; gda bi ſze povrno Jezus, gori ga je prijalo to lüſztvo KŠ 1771, 195
4. dojeti, razumeti: Ki more prijéti, naj prime KŠ 1771, 62; ki nyegove reicsi neſcheio priéti SM 1747, 80
5. spočeti: Primi vu utrobe, Ti ſzina Bo'zega BKM 1789, 17; vu grejhi je prijéla mené KM 1783, 167; Dejva vutrobi priéla BKM 1789, 26
prijéti se prímem se
1. lotiti se: ki sze prime jezika vcsiti KOJ 1833, 114; nego sze li primi vcsiti kak nájprvo KOJ 1833, XVII–XVIII
2. prijeti se, zapomniti si: Veszeli me, gda koli sze vasega szrczá prime, ka z-mojega szrczá pride KOJ 1845, 89; Prijéla ſze je pa nyih ta rejcs Sz. Petra KM 1796, 118
3. zboleti: Med sztou lüdih jih nej pét bilou, sterih sze nebi prijéla KOJ 1845, 117
4. biti spočet: Vu cſiſztoucsi ſze on prije BKM 1789, 3
prijéči -a -e ko je prijel: I priſztoupivſi gori jo je zdigno prijécsi jo za rokou KŠ 1771, 105
prijémši -a -e ko je sprejel: ka ráj dolizahválijo, kak bi szvojga národa, prijémsi tákso pogodbo, na lagojo pot posztavili AIP 1876, br. 5, 2
príjavši tudi príavši -a -e
1. ko je sprejel: To lüſztvo I prijavſi je kſzebi gúcsao nyim je KŠ 1771, 197
2. ko je prijel: za rokô jo prijavsi KAJ 1870, 71; I priavſi ga za dejſzno rokou gori ga je opravo KŠ 1771, 348
3. ko je ujel: I delavci prijavſi ſzluge nyegove, niſteroga ſzo zbili KŠ 1771, 70
prijéti -a -o spočet: Vu hüdoubi ſzam jasz prijét’ KM 1783, 166
1. prijeti, narediti, da je kaj tesno obdano s prsti, dlanjo: Gda jo je vö potégno, mogao jo je Ferencz prijéti KM 1790, 38; ka ga [ježa] ne morejo brez ranjenja prijéti AI 1878, 10; I prime rokou te deklicske KŠ 1771, 117; ſteroga küsnem, té je, primte ga KŠ 1771, 90; I prijo je rokou toga ſzlejpoga KŠ 1771, 127; Oni ſzo ga pa prijali i zdrli KŠ 1771, 139; pren. Zradosztjov primem pero AI 1875, kaz. br. 1
2. prejeti, postati deležen česa: da bi mogli naſſ vſzakdenésnyi kruh prieti TF 1715, 28; Kakda ga pa moremo priéti KŠ 1754, 168; Vnougim dás ſzvoj krüh tam priéti BKM 1789, 360; Oltárſzko ſzveſztvo k-tebi primi KM 1790, 111; Csi ſzi vecs ti prijao dobra KM 1783, 289; Komaj je Stevan III. koróno na szvojo glávo prijao KOJ 1848, 29; Csi ſzmo kaj prevecs kſzebi, Nevrejdno prijali BKM 1789, 359; pren. doklen deſch na nyou prime SM 1747, 28; ako reicsi Bosje neſcheio priéti SM 1747, 80; Primi ſzpouvid mojo KMK 1780, 105; primite, (zgrabte) pays te Vöre SM 1747, 27; Toga krála primte Pomoucs BKM 1789, 12; naj prime vſzákſi, ka je po tejli csinio KŠ 1771, 537; ſtera ſzem 'znyegovi obioni rouk prijao KŠ 1754, 180; náz kſzebi gori priau vu nebeſzko kraleſztvo TF 1715, 30; Kaj je iſztina opominanye rad prijao KŠ 1771, 543
3. sprejeti, narediti, da kdo kam pride: neboiſze kſzebi prijéti Mário KŠ 1771, 6; I kikoli ne primejo váſz KŠ 1771, 118; eto Grammatiko dobrovolno primi KOJ 1833, VI; Primte náſz KŠ 1771, 540; liki angyela Bo'zega ſzte me prijali KŠ 1771, 565; radi ſzo náſz prijali bratje KŠ 1771, 408; Ár ſzo po tom niſteri neznajoucs angyele prijali na ſztán KŠ 1771, 696; nego szo Vogri národe med szébe notri prijali KOJ 1833, X; primi náz kszebi miloſztivno ABC 1725, A6b; ino me kſzebi primi SM 1747, 69; Primi me gori tvojga KŠ 1754, 246; pren. Angele, ki nyegovo Düſso primeio SM 1747, 64; ár ne primejo tvojega ſzvedouſztva od méne KŠ 1771, 412; Tecsáſz oni ne pojdo, Dokecs Dühá ne prim’o BKM 1789, 110; vu tvoje Nebeszko Králesztvo primi KM 1783, 66; Mili Zvelicsiteo! Primi mojo düso KOJ 1845, 127; Primi té áldov dobrovolno KAJ 1848, 1; zapovej tvojim Sz. Angyelom, naj jo primejo KŠ 1754, 244; Záto te jaſz neſcsem 'ze od ſzébe vrcsi, Da ſzem te kſzebi prijao BKM 1789, 337; ali Boug je nyidva ſzprejcsanya gori prijao KM 1796, 7; gda bi ſze povrno Jezus, gori ga je prijalo to lüſztvo KŠ 1771, 195
4. dojeti, razumeti: Ki more prijéti, naj prime KŠ 1771, 62; ki nyegove reicsi neſcheio priéti SM 1747, 80
5. spočeti: Primi vu utrobe, Ti ſzina Bo'zega BKM 1789, 17; vu grejhi je prijéla mené KM 1783, 167; Dejva vutrobi priéla BKM 1789, 26
prijéti se prímem se
1. lotiti se: ki sze prime jezika vcsiti KOJ 1833, 114; nego sze li primi vcsiti kak nájprvo KOJ 1833, XVII–XVIII
2. prijeti se, zapomniti si: Veszeli me, gda koli sze vasega szrczá prime, ka z-mojega szrczá pride KOJ 1845, 89; Prijéla ſze je pa nyih ta rejcs Sz. Petra KM 1796, 118
3. zboleti: Med sztou lüdih jih nej pét bilou, sterih sze nebi prijéla KOJ 1845, 117
4. biti spočet: Vu cſiſztoucsi ſze on prije BKM 1789, 3
prijéči -a -e ko je prijel: I priſztoupivſi gori jo je zdigno prijécsi jo za rokou KŠ 1771, 105
prijémši -a -e ko je sprejel: ka ráj dolizahválijo, kak bi szvojga národa, prijémsi tákso pogodbo, na lagojo pot posztavili AIP 1876, br. 5, 2
príjavši tudi príavši -a -e
1. ko je sprejel: To lüſztvo I prijavſi je kſzebi gúcsao nyim je KŠ 1771, 197
2. ko je prijel: za rokô jo prijavsi KAJ 1870, 71; I priavſi ga za dejſzno rokou gori ga je opravo KŠ 1771, 348
3. ko je ujel: I delavci prijavſi ſzluge nyegove, niſteroga ſzo zbili KŠ 1771, 70
prijéti -a -o spočet: Vu hüdoubi ſzam jasz prijét’ KM 1783, 166
Prekmurski
próusti -a -o prid.
1. prost, ki opravlja svoje delo brez pripomočkov: záto gda bode okou tvoje prouſzto KŠ 1771, 209; Močavniki so prostomi okej nevidlive stvári AI 1878, 40
2. ki ni povezan, zraščen: Te prednji i 5 krátki prstov so prosti AI 1878, 7
3. preprost, navaden: Csi ſzam pa prouſzti vu rejcsi KŠ 1771, 547; prôszti gucs, steri szamo z-vodbene i z-vojvoszke-rêcsi sztoji AIN 1876, 73; Te prosti pirušlek AI 1878, 7; Krſzt je nej prouſzta voda KŠ 1754, 185; nyegova prouszta zvünejsina oplemenitena KOJ 1845, 5; da je prouszto lüsztvo szkoro zvéksega kersztsanszko posztanolo KOJ 1914, 99; i nyagovo prôszto 'zivlenye sze tak na hitroma razglászilo AIP 1876, br. 2, 2; Csi jo kakti prouſzto cslovecſo rejcs poſzlüsamo KŠ 1754, 25; ki bode Zákona krv za prouſzto dr'zao KŠ 1771, 689; Nej je ſzám krüh ino Prouſzto eti vino BKM 1789, 236; Gdate neve pesz na proszto recs, kama ga vért poszlati scsé KAJ 1870, 139; Rokokrilci so po prostom iméni imenüvani za pirušleke AI 1878, 7; Goſzpodár ſzvojo drüſiniczo ſzprouſztim tálom more navcsiti TF 1715, 20; jemáli ſzo jeſztvino zveſzéljom i ſzprouſztim ſzrczom KŠ 1771, 347; ka ſzta nevcsena csloveka i prouſzta KŠ 1771, 35; notri bi pa sli prouſzti, ali neverni KŠ 1771, 519; Veliki, zmo'zni, i proszti, Szteze 'ze ravnajte BRM 1823, 6; Tak proszti lüdjé, kak ti visisi TA 1848; I csinio je Boug mocsi nej prouſzte KŠ 1771, 401; ár vsze ednáko lübis moudre, i prouszte KM 1783, 18; Ovo le'zi Poviti v-prouſzti pleniczaj BKM 1789, 22
4. slaboumen: Együgyü; prouszti -a -o, szlabe pámeti KOJ 1833, 154
1. prost, ki opravlja svoje delo brez pripomočkov: záto gda bode okou tvoje prouſzto KŠ 1771, 209; Močavniki so prostomi okej nevidlive stvári AI 1878, 40
2. ki ni povezan, zraščen: Te prednji i 5 krátki prstov so prosti AI 1878, 7
3. preprost, navaden: Csi ſzam pa prouſzti vu rejcsi KŠ 1771, 547; prôszti gucs, steri szamo z-vodbene i z-vojvoszke-rêcsi sztoji AIN 1876, 73; Te prosti pirušlek AI 1878, 7; Krſzt je nej prouſzta voda KŠ 1754, 185; nyegova prouszta zvünejsina oplemenitena KOJ 1845, 5; da je prouszto lüsztvo szkoro zvéksega kersztsanszko posztanolo KOJ 1914, 99; i nyagovo prôszto 'zivlenye sze tak na hitroma razglászilo AIP 1876, br. 2, 2; Csi jo kakti prouſzto cslovecſo rejcs poſzlüsamo KŠ 1754, 25; ki bode Zákona krv za prouſzto dr'zao KŠ 1771, 689; Nej je ſzám krüh ino Prouſzto eti vino BKM 1789, 236; Gdate neve pesz na proszto recs, kama ga vért poszlati scsé KAJ 1870, 139; Rokokrilci so po prostom iméni imenüvani za pirušleke AI 1878, 7; Goſzpodár ſzvojo drüſiniczo ſzprouſztim tálom more navcsiti TF 1715, 20; jemáli ſzo jeſztvino zveſzéljom i ſzprouſztim ſzrczom KŠ 1771, 347; ka ſzta nevcsena csloveka i prouſzta KŠ 1771, 35; notri bi pa sli prouſzti, ali neverni KŠ 1771, 519; Veliki, zmo'zni, i proszti, Szteze 'ze ravnajte BRM 1823, 6; Tak proszti lüdjé, kak ti visisi TA 1848; I csinio je Boug mocsi nej prouſzte KŠ 1771, 401; ár vsze ednáko lübis moudre, i prouszte KM 1783, 18; Ovo le'zi Poviti v-prouſzti pleniczaj BKM 1789, 22
4. slaboumen: Együgyü; prouszti -a -o, szlabe pámeti KOJ 1833, 154
Prekmurski
rezi predl. z rod. brez: kai ſze Boga ſzamoga doſztoy, kai je rezi zacsétka, i koncza SM 1747, 33; gdaje pod sztrêhov hrámba kak vu nasem kráji na prtolêtje rez’ krme (prázna) bila AIP 1876, br. 6, 8
Prekmurski
ròb -a m suženj, ujetnik: Rab, vouznik, rob KOJ 1833, 169; dönok ſzam rob Jeru'zálema dáni vu Rimlánczov roké KŠ 1771, 428; Meli szo pa teda zvézanoga roba ednoga znamenitoga KŠ 1771, 93; Poſzlüſali ſzo pa nyidva i ti zvézani robje KŠ 1771, 393; Pozdravte rojáke moje i zmenomvrét robe KŠ 1771, 484; pren. Zla rob bi sze pa válao brez’ sztráhote V-blati grêhote KAJ 1848, 7; Steri bi ga Vcsino hüdi dühôv roba KAJ 1848, 3
Prekmurski
rodìti -ím dov. in nedov.
1. roditi: Szülni; roditi KOJ 1833, 174; 'Zena, gda rodi KŠ 1771, 321; Bogá devicza ka rodi BKM 1789, 3; naj z-boleznoſztyom rodi deczo KM 1796, 7; naj te mláde deczo rodijo KŠ 1771, 641; Kaj ona Szina bo rodila BRM 1823, 4; Kaj bode rodila Jezusa BRM 1823, 10; ſzpunili ſzo ſze dnévi, vſteri bi ona rodila KŠ 1771, 167; drevje, ſtero je náj bougsi ſzád rodilo KM 1796, 5; Decsicza moja, ſtere pá zboleznoſztyov rodim KŠ 1771, 565
2. dajati plodove: ka nikomi od Adama i Ejve máo rou'se nerodi KOJ 1845, 4
rodìti se -ím se roditi se: bole sze je nigdár nêroditi KAJ 1848, 7; Ár kak ſze na ſzvejt rodimo SŠ 1796, 118; nigdár ſze vecs ztébe ſzád ne roudi na veke KŠ 1771, 69; Na ſzvejt ſzem ſze roudo BKM 1789, 207; Ti ſzi ſze rodo brez’ grejha BKM 1789, 104; Na ſzvejt ſzi ſze od tvoje Materé roudo SŠ 1796, 81; Vſziromaſtvi rodil ſze je zdejve BKM 1789, 72; Vu Betlehemi ſze edno dejtecze, Na ſzvejt rodilo BKM 1789, 34; pren. Rodi ſze nám zvelicsanye BKM 1789, 1
rodéči -a -e
1. rodeč: I noſzecsa bodoucsa kricsala je rodécsa i mantrajoucsa ſze KŠ 1771, 787
2. rodoviten: Rodina (rodécsa zemla) nyiv je jáko rázlocsne dôbi KAJ 1870, 119
ròdjeni -a -o
1. rojen: kai je te iſzti te pervi rodjeni SM 1747, 30; Szin Boug je rodjen od Bogá Ocsé KMS 1780, B2; Boug Rodjeni KM 1783, 10; Ah, kak bi jasz rad bil, da bi nebio rodjen BKM 1789, 444; Kriſztus grejsnikom rodjeni BKM 1789, 3; eden drügi od ſziromaski roditelov rodjeni pojbics KM 1790, 56; ár szo oni 'seleznoga Vármegyéva rodjeni KOJ 1833, IIII; eden sz-králeszkoga roda rodjen boj zacsno AI 1875, kaz. br. 3; Rodjen je Luther Mártin KOJ 1845, 53; kako ednoga rodjenoga ſziná od Otzá SM 1747, 11; Vu Jesussi Kristussi, ſzini nyegovom jedinom rodjenom SM 1747, 44; Mi ſzmo vu grejhi rodjeni BKM 1789, 338
2. izviren: za pervoga ino znami rodjenoga greiha voljo TF 1715, 19
1. roditi: Szülni; roditi KOJ 1833, 174; 'Zena, gda rodi KŠ 1771, 321; Bogá devicza ka rodi BKM 1789, 3; naj z-boleznoſztyom rodi deczo KM 1796, 7; naj te mláde deczo rodijo KŠ 1771, 641; Kaj ona Szina bo rodila BRM 1823, 4; Kaj bode rodila Jezusa BRM 1823, 10; ſzpunili ſzo ſze dnévi, vſteri bi ona rodila KŠ 1771, 167; drevje, ſtero je náj bougsi ſzád rodilo KM 1796, 5; Decsicza moja, ſtere pá zboleznoſztyov rodim KŠ 1771, 565
2. dajati plodove: ka nikomi od Adama i Ejve máo rou'se nerodi KOJ 1845, 4
rodìti se -ím se roditi se: bole sze je nigdár nêroditi KAJ 1848, 7; Ár kak ſze na ſzvejt rodimo SŠ 1796, 118; nigdár ſze vecs ztébe ſzád ne roudi na veke KŠ 1771, 69; Na ſzvejt ſzem ſze roudo BKM 1789, 207; Ti ſzi ſze rodo brez’ grejha BKM 1789, 104; Na ſzvejt ſzi ſze od tvoje Materé roudo SŠ 1796, 81; Vſziromaſtvi rodil ſze je zdejve BKM 1789, 72; Vu Betlehemi ſze edno dejtecze, Na ſzvejt rodilo BKM 1789, 34; pren. Rodi ſze nám zvelicsanye BKM 1789, 1
rodéči -a -e
1. rodeč: I noſzecsa bodoucsa kricsala je rodécsa i mantrajoucsa ſze KŠ 1771, 787
2. rodoviten: Rodina (rodécsa zemla) nyiv je jáko rázlocsne dôbi KAJ 1870, 119
ròdjeni -a -o
1. rojen: kai je te iſzti te pervi rodjeni SM 1747, 30; Szin Boug je rodjen od Bogá Ocsé KMS 1780, B2; Boug Rodjeni KM 1783, 10; Ah, kak bi jasz rad bil, da bi nebio rodjen BKM 1789, 444; Kriſztus grejsnikom rodjeni BKM 1789, 3; eden drügi od ſziromaski roditelov rodjeni pojbics KM 1790, 56; ár szo oni 'seleznoga Vármegyéva rodjeni KOJ 1833, IIII; eden sz-králeszkoga roda rodjen boj zacsno AI 1875, kaz. br. 3; Rodjen je Luther Mártin KOJ 1845, 53; kako ednoga rodjenoga ſziná od Otzá SM 1747, 11; Vu Jesussi Kristussi, ſzini nyegovom jedinom rodjenom SM 1747, 44; Mi ſzmo vu grejhi rodjeni BKM 1789, 338
2. izviren: za pervoga ino znami rodjenoga greiha voljo TF 1715, 19
Prekmurski
sám -a -o zaim.
1. sam, izraža, da je kdo brez povezave ali ni skupaj z drugimi: Jeli ſzám ſztvoje moucſi tou doprneſzti nemores KŠ 1754, 123; ki je nám dáo té ſztüdenecz, i ſzám je 'znyega pio KŠ 1771, 275; je doſztakrát popejvo, ka je ſzám nej razmo BKM 1789, 2b; Ki drügomi jamo kopa, ſzám v-nyou ſzpádne KM 1790, 18; i bolezni naſſe je ſzám noſzo KŠ 1754, 107; Gde ſzám goſzpodüje Ocsa SŠ 1796, 6; i ete nas mladénecz nei je mogao ſzám biti SIZ 1807, 5; Da bi mené zapelao, Na steroj pôti ſzam blôdi BRM 1823, 9; On jamo kopa, ali szam szpádne vu jamo TA 1848, 6; Pojbics szam je celi dén rad gladüvao KAJ 1870, 8; nego liki ſzámo mazalo váſz od vſzega vcsi KŠ 1771, 729; Nei náz je Kriſtus zvelicſau, nego ze ſzame ſzvoje miloſche TF 1715, 33; Meni ſzamomi na pout je odhájati SŠ 1796, 174; kaj je nej dobro csloveki ſzamomi biti SIZ 1807, 5; nejje praj dobro, naj cslovik ſzám bode, i naſzami 'sivé SIZ 1807, 7; Gda bi pa ſzami bili, pitali ſzo ga KŠ 1771, 112; steri szami nikaj dobra neznajoucsi szpecsti KOJ 1833, V; one stvári, štere svoje mláde sami docecávajo AI 1878, 5
2. poudarja pomen besede, na katero se veže: Szám Boug je ſzvoim ſzvétim perſztom napiſzao TF 1715, 12; kako dabi ſzám Farar Düſſou meu TF 1715, 4; nego ti ſzám vszamogoucsi Otecz nas nebeszki ABC 1725, A7a; ár je nyé ſzám nas Goſzpon Jezus naſztavo KŠ 1754, 200; Szám pa Boug i Ocsa nas ravnaj pout naſo KŠ 1771, 619; i jaſz ſzam ſzám cslovik KŠ 1771, 373; Szám eden je Boug KMK 1780, 8; Ja szem szám Boug pravicsni BKM 1789, 14; Cſi gli je pa i on ſzám rob bio KM 1796, 70; Szvéto Trojſztvo eden ſzám Boug SŠ 1796, 165; i doli ſzám prihájas knám BKM 1789, 2; Etak veli ſzám Goſzpodin Boug SIZ 1807, 5; Pokedob je szám Taksony voják bio KOJ 1848, 9; Bog szam ga odvr'ze KAJ 1848, 4; nei drugacs kako od ſzamoga Bogá prieti TF 1715, 36; geto je ono, od ſzamoga Bogá vö dáno KŠ 1754, 9a; liki dabi tou li ſzamoga Kántora delo bilou BKM 1789, 6; Ali dobra 'sena od ſzamoga Bogá SIZ 1807, 2; jeli ſzi nyemi ſzamomi ſzlü'zo KŠ 1754, 10a; Bogá tvojega moli i nyemi ſzamomi ſzlü'zi KŠ 1771, 11; Jeli je té grejh li ſzamomi prvomi csloveki skoudo KMK 1780, 11; Szamomi Bougi na diko vö dáni BKM 1789, 1; Tebé ſzamoga, oh Otsa nebeſzki! doſztája KŠ 1754, 225; tebé jedinoga, i ſzamoga lübiti KM 1783, 4; ino ſze leprai vnyem ſzamom vüpali TF 1715, 13; ino bi ſze vicſili vu ſzamom Kristuſſi veſzeliti SM 1747, 40; kak tebé z-ednim ſzamim grejhom ra'saliti KM 1790, 109; Szami znaſſe moucſi nemoremo KM 1790, 158; Csi ſze pa i mi ſzami, ki iſcsemo, nájdemo KŠ 1771, 560
3. z os. zaim. poudarja osebo, na katero se nanaša: nedelai teda nikai, ani ti ſzám ani ſzin tvoj TF 1715, 14; on ſzám nye vſze vküo ſztere SM 1747, 79; Jaſz ſze vüpam v-tebi ſzamom SŠ 1796, 3; poſtrájfaj ga med tebov i med nyim ſzamim KŠ 1754, 195
4. v zvezi s se poudarja odnos do osebka: Vörjem kai jaſz ſzám od ſzébe vörvati nemorem TF 1715, 23; ka Bo'ze králeſztvo ſzamou od ſzébe pride KŠ 1754, 159; Bougi na diko, ſzám ſzebi pak na Duſno zvelivſanye TF 1715, 9; Dúznoſzti csloveka prôti szamom szebi BRM 1823, VII; Lübi kako ſzám ſzebé TF 1715, 18; ſzám ſzebé ABC 1725, A5b; ſzám ſzebé SM 1747, 47; Lübi bli'znyega tvojega pa, kako ſzám ſzebé KŠ 1754, 69; i bli'znyega tvojega, liki ſzamoga ſzebé KŠ 1771, 204; Lübézen ſzamoga ſzebé BRM 1823, VII; Lübézen szamoga szebé KAJ 1848, VII; Dú'znoszti proti szamomi szebi KAJ 1848, VII; szkôpi blagoszlávla szam szebé TA 1848, 8; Boug je ſzám obſzebi náj popolnejſe Bojstvo KMK 1780, 8; Govorejnye vu szebi szamom pomiszleno je ono KOJ 1833, VIII; tak szta szamima szebi na dobro KAJ 1870, 105; Dai nam lübiti, kako ſzami ſzebé SM 1747, 55; Oni szami szebé pogübijo KAJ 1848, 10; Mi ſzami od ſzébe znaſſe moucſi nemremo KŠ 1754, 80; Farizeuske ſzo záto erkli ſzami ſzebi KŠ 1771, 308; niti ſzmo ſzi zdrávja ſzámi ſzebi nej mogli dati KM 1790
5. izraža omejenost na navedeno: kaj nej ſz-ſzamim krühom bode 'zivo cslovik KŠ 1771, 175
1. sam, izraža, da je kdo brez povezave ali ni skupaj z drugimi: Jeli ſzám ſztvoje moucſi tou doprneſzti nemores KŠ 1754, 123; ki je nám dáo té ſztüdenecz, i ſzám je 'znyega pio KŠ 1771, 275; je doſztakrát popejvo, ka je ſzám nej razmo BKM 1789, 2b; Ki drügomi jamo kopa, ſzám v-nyou ſzpádne KM 1790, 18; i bolezni naſſe je ſzám noſzo KŠ 1754, 107; Gde ſzám goſzpodüje Ocsa SŠ 1796, 6; i ete nas mladénecz nei je mogao ſzám biti SIZ 1807, 5; Da bi mené zapelao, Na steroj pôti ſzam blôdi BRM 1823, 9; On jamo kopa, ali szam szpádne vu jamo TA 1848, 6; Pojbics szam je celi dén rad gladüvao KAJ 1870, 8; nego liki ſzámo mazalo váſz od vſzega vcsi KŠ 1771, 729; Nei náz je Kriſtus zvelicſau, nego ze ſzame ſzvoje miloſche TF 1715, 33; Meni ſzamomi na pout je odhájati SŠ 1796, 174; kaj je nej dobro csloveki ſzamomi biti SIZ 1807, 5; nejje praj dobro, naj cslovik ſzám bode, i naſzami 'sivé SIZ 1807, 7; Gda bi pa ſzami bili, pitali ſzo ga KŠ 1771, 112; steri szami nikaj dobra neznajoucsi szpecsti KOJ 1833, V; one stvári, štere svoje mláde sami docecávajo AI 1878, 5
2. poudarja pomen besede, na katero se veže: Szám Boug je ſzvoim ſzvétim perſztom napiſzao TF 1715, 12; kako dabi ſzám Farar Düſſou meu TF 1715, 4; nego ti ſzám vszamogoucsi Otecz nas nebeszki ABC 1725, A7a; ár je nyé ſzám nas Goſzpon Jezus naſztavo KŠ 1754, 200; Szám pa Boug i Ocsa nas ravnaj pout naſo KŠ 1771, 619; i jaſz ſzam ſzám cslovik KŠ 1771, 373; Szám eden je Boug KMK 1780, 8; Ja szem szám Boug pravicsni BKM 1789, 14; Cſi gli je pa i on ſzám rob bio KM 1796, 70; Szvéto Trojſztvo eden ſzám Boug SŠ 1796, 165; i doli ſzám prihájas knám BKM 1789, 2; Etak veli ſzám Goſzpodin Boug SIZ 1807, 5; Pokedob je szám Taksony voják bio KOJ 1848, 9; Bog szam ga odvr'ze KAJ 1848, 4; nei drugacs kako od ſzamoga Bogá prieti TF 1715, 36; geto je ono, od ſzamoga Bogá vö dáno KŠ 1754, 9a; liki dabi tou li ſzamoga Kántora delo bilou BKM 1789, 6; Ali dobra 'sena od ſzamoga Bogá SIZ 1807, 2; jeli ſzi nyemi ſzamomi ſzlü'zo KŠ 1754, 10a; Bogá tvojega moli i nyemi ſzamomi ſzlü'zi KŠ 1771, 11; Jeli je té grejh li ſzamomi prvomi csloveki skoudo KMK 1780, 11; Szamomi Bougi na diko vö dáni BKM 1789, 1; Tebé ſzamoga, oh Otsa nebeſzki! doſztája KŠ 1754, 225; tebé jedinoga, i ſzamoga lübiti KM 1783, 4; ino ſze leprai vnyem ſzamom vüpali TF 1715, 13; ino bi ſze vicſili vu ſzamom Kristuſſi veſzeliti SM 1747, 40; kak tebé z-ednim ſzamim grejhom ra'saliti KM 1790, 109; Szami znaſſe moucſi nemoremo KM 1790, 158; Csi ſze pa i mi ſzami, ki iſcsemo, nájdemo KŠ 1771, 560
3. z os. zaim. poudarja osebo, na katero se nanaša: nedelai teda nikai, ani ti ſzám ani ſzin tvoj TF 1715, 14; on ſzám nye vſze vküo ſztere SM 1747, 79; Jaſz ſze vüpam v-tebi ſzamom SŠ 1796, 3; poſtrájfaj ga med tebov i med nyim ſzamim KŠ 1754, 195
4. v zvezi s se poudarja odnos do osebka: Vörjem kai jaſz ſzám od ſzébe vörvati nemorem TF 1715, 23; ka Bo'ze králeſztvo ſzamou od ſzébe pride KŠ 1754, 159; Bougi na diko, ſzám ſzebi pak na Duſno zvelivſanye TF 1715, 9; Dúznoſzti csloveka prôti szamom szebi BRM 1823, VII; Lübi kako ſzám ſzebé TF 1715, 18; ſzám ſzebé ABC 1725, A5b; ſzám ſzebé SM 1747, 47; Lübi bli'znyega tvojega pa, kako ſzám ſzebé KŠ 1754, 69; i bli'znyega tvojega, liki ſzamoga ſzebé KŠ 1771, 204; Lübézen ſzamoga ſzebé BRM 1823, VII; Lübézen szamoga szebé KAJ 1848, VII; Dú'znoszti proti szamomi szebi KAJ 1848, VII; szkôpi blagoszlávla szam szebé TA 1848, 8; Boug je ſzám obſzebi náj popolnejſe Bojstvo KMK 1780, 8; Govorejnye vu szebi szamom pomiszleno je ono KOJ 1833, VIII; tak szta szamima szebi na dobro KAJ 1870, 105; Dai nam lübiti, kako ſzami ſzebé SM 1747, 55; Oni szami szebé pogübijo KAJ 1848, 10; Mi ſzami od ſzébe znaſſe moucſi nemremo KŠ 1754, 80; Farizeuske ſzo záto erkli ſzami ſzebi KŠ 1771, 308; niti ſzmo ſzi zdrávja ſzámi ſzebi nej mogli dati KM 1790
5. izraža omejenost na navedeno: kaj nej ſz-ſzamim krühom bode 'zivo cslovik KŠ 1771, 175
Prekmurski
se1 sébe tudi sebé povr. os. zaim. za vse osebe in števila
1. se, izraža predmet ali določilo glagolskega dejanja, kadar sta identična z osebkom dejanja: a) Vekivecsno ſzmrt ſzmo ſzi doubili SŠ 1796, 37; I trplejnye Szebi pripisuje i oſzvojáva KŠ 1754, 138; Ár tej naſi Vogrſzki ſzlovenov jezik doſzta tühoga i ſzebi laſztivnoga má KŠ 1771, A7a; brez skode vſzei lüdi krüha ſzi dobivai SM 1747, 89; dabi ſzebé vu Vöri pokreipiti mogli SM 1747, (1); Na tejlo gledoucs cslovik ſzebé vmori KŠ 1754, 36; naj ſze povrnéjo KŠ 1754, 125; gde Sz. Paveo ſzebé grejsnoga vadlüje KŠ 1771, 442; Du'sna ſzta ſzebé na vekivecsni 'zitek priprávlati SIZ 1807, 10; Lübézen ſzamoga ſzebé BRM 1823, VII b) nai on ſzám okouli ſzébe poglédne TF 1715, 43; Radbie .. Od ſzebe grehe ti poloſiti SM 1747, 82; Kakda ſzami od ſzébe vkrádnemo KŠ 1754, 50; vzeme ſzedem drügi dühov hüſi od ſzébe KŠ 1771, 41; Nebeſzki zálog kſzebi priemlemo TF 1715, 40; primi náz kszebi miloſztivno ABC 1725, A6b; Cslovik .. akoie kſzebi ſcsé meti SM 1747, 96; On pa je erkao tomi ſzebi erkoucsemi KŠ 1771, 41; Králeſztvo, ſtero je prouti ſzebi razdeljeno KŠ 1771, 39; ſzo vſze tri Persóne k-ſzebi priglihne KM 1783, 14; ſtero ſzkerb ſzem jaſz na ſzébe gori vzéu TF 1715, 9; i kris ſzvoih vſzák dén na ſzébe vzeme SM 1747, 29; nikaj na ſzé ne ſzmej potrositi KŠ 1754, 36; Oblejczte na ſzé vſze ro'zjé Bo'ze KŠ 1771, 586; lübiti Bogá ſzamo za ſzébe KMK 1780, 33; csi pred ſzé denes, pa poglednes ete BKM 1789, 4b; naj bi etak delo na ſze vzéo BRM 1823, IV; Tak pred ſzé poſztavte te ſzvejt KM 1790, 84; kotero dvouje dugovánje vu ſzebi zderſáva TF 1715, 35; Hüdoga sitka ne dersi vſzebi SM 1747, 82; i vu ſzebi iſztina, ka ſzo nej KŠ 1754, 81; Nema pa korenyá vſzebi KŠ 1771, 43; Boug je ſzám obſzebi náj popolnejſe Bojstvo KMK 1780, 8; Liki ſzvéczi med ſzebov obcſino májo KŠ 1754, 137; i jaſz, ki pod ſzebom mám vitéze KŠ 1771, 25; Ka vu ſzebi zdr'sáva vézanye Rejcsih KOJ 1833, 114; i drügo ka je mogôcsno bilo, szo szebov prneszli AI 1875, kaz. br. 3; dejte knige peſzmene neſzé ſzebov vu czérkev BKM 1789, 6; ſzta du'sna vu právom jedinſztvi 'siveti med ſzebom SIZ 1807, 10; Vszáki more, ka tu potrebüje, z-szebom prineszti KOJ 1845, 8
2. v zvezi s sam poudarja odnos do osebka: a) ſivi ſzám ſzebi pak na Düſno zvelicſanye TF 1715, 9; ſzprávlas ſzam ſzebi ſzrd KŠ 1754, 75; Tvojega pak blisnyega kako ſzám ſzebé TF 1715, 18; Steri mené ſcsé nazledüvati, naj ſzám ſzebé zataji SM 1747, 29; ér je tou vcsino ednouk ſzamoga ſzebé ofrüvavſi KŠ 1754, 103; ſteri me je polübo i ſzám ſzebé je dáu za mé KŠ 1754, 138; Truber, Bo'ze rejcsi, kak ſze ſzám zové, ſzluga KŠ 1771, A6a; Záto cslovik naj ſzám ſzebé ſzkuſzi KŠ 1771, 513; szkôpi blagoszlávla szam szebé TA 1848, 8; Oni szami szebé pogübijo KAJ 1848; Bog je zmiro te ſzveit ſzám ſzebom SM 1747, 16; Tá nyim dá ſzám ſzebé BKM 1789, 11 b) da ſze cslovik ſzám odſzébe priprávlati nemore KŠ 1754, 124; Dú'znoszti csloveka prôti szamom szebi BRM 1823, VII; ár je on ſzám na ſzébe gledoucs ſzvéti KŠ 1754, 91; Ako glihje Bosje ſzvéto imé ſzamo poſzebi ſzvéto TF 1715, 26; je on Otsé volo ſzám po ſzebi nazvescsávao KŠ 1754, 102; Ino tak ſzam vſzebi, Delnike náſz vcſini BKM 1789, 18
3. izraža obojestransko, vzajemno dejavnost osebkov: Ocsa nás, ſzveiteſze imé tvoje TF 1715, 25; neboidi náz ſzrám katechiſmus ſze vcſiti TF 1715, 8; rano ſze hocsem jasz ktebi pripraviti ABC 1725, A7b; Zakai ſze zové Cslovik po ſzvojem Bosji keip SM 1747, 4; naj ſze za preidoucse blágo ne ſzkrbimo KŠ 1754, 108; csi ſze gli nigdár nepoſtüje ocsé ſzvojega KŠ 1771, 50; geto sze orszácski Ocsevje szkrbijo, da vszi známo po vogrszkom gúcsati KOJ 1833, X; i csrêda jezusova sze po szpêvanyi naprêpriprávla KAJ 1848, III; tak vmárja, da sze zemla z-cslovecskov krvjov gnoji KOJ 1848, 4; Piszki sze nemorejo csüti KAJ 1870, 8
1. se, izraža predmet ali določilo glagolskega dejanja, kadar sta identična z osebkom dejanja: a) Vekivecsno ſzmrt ſzmo ſzi doubili SŠ 1796, 37; I trplejnye Szebi pripisuje i oſzvojáva KŠ 1754, 138; Ár tej naſi Vogrſzki ſzlovenov jezik doſzta tühoga i ſzebi laſztivnoga má KŠ 1771, A7a; brez skode vſzei lüdi krüha ſzi dobivai SM 1747, 89; dabi ſzebé vu Vöri pokreipiti mogli SM 1747, (1); Na tejlo gledoucs cslovik ſzebé vmori KŠ 1754, 36; naj ſze povrnéjo KŠ 1754, 125; gde Sz. Paveo ſzebé grejsnoga vadlüje KŠ 1771, 442; Du'sna ſzta ſzebé na vekivecsni 'zitek priprávlati SIZ 1807, 10; Lübézen ſzamoga ſzebé BRM 1823, VII b) nai on ſzám okouli ſzébe poglédne TF 1715, 43; Radbie .. Od ſzebe grehe ti poloſiti SM 1747, 82; Kakda ſzami od ſzébe vkrádnemo KŠ 1754, 50; vzeme ſzedem drügi dühov hüſi od ſzébe KŠ 1771, 41; Nebeſzki zálog kſzebi priemlemo TF 1715, 40; primi náz kszebi miloſztivno ABC 1725, A6b; Cslovik .. akoie kſzebi ſcsé meti SM 1747, 96; On pa je erkao tomi ſzebi erkoucsemi KŠ 1771, 41; Králeſztvo, ſtero je prouti ſzebi razdeljeno KŠ 1771, 39; ſzo vſze tri Persóne k-ſzebi priglihne KM 1783, 14; ſtero ſzkerb ſzem jaſz na ſzébe gori vzéu TF 1715, 9; i kris ſzvoih vſzák dén na ſzébe vzeme SM 1747, 29; nikaj na ſzé ne ſzmej potrositi KŠ 1754, 36; Oblejczte na ſzé vſze ro'zjé Bo'ze KŠ 1771, 586; lübiti Bogá ſzamo za ſzébe KMK 1780, 33; csi pred ſzé denes, pa poglednes ete BKM 1789, 4b; naj bi etak delo na ſze vzéo BRM 1823, IV; Tak pred ſzé poſztavte te ſzvejt KM 1790, 84; kotero dvouje dugovánje vu ſzebi zderſáva TF 1715, 35; Hüdoga sitka ne dersi vſzebi SM 1747, 82; i vu ſzebi iſztina, ka ſzo nej KŠ 1754, 81; Nema pa korenyá vſzebi KŠ 1771, 43; Boug je ſzám obſzebi náj popolnejſe Bojstvo KMK 1780, 8; Liki ſzvéczi med ſzebov obcſino májo KŠ 1754, 137; i jaſz, ki pod ſzebom mám vitéze KŠ 1771, 25; Ka vu ſzebi zdr'sáva vézanye Rejcsih KOJ 1833, 114; i drügo ka je mogôcsno bilo, szo szebov prneszli AI 1875, kaz. br. 3; dejte knige peſzmene neſzé ſzebov vu czérkev BKM 1789, 6; ſzta du'sna vu právom jedinſztvi 'siveti med ſzebom SIZ 1807, 10; Vszáki more, ka tu potrebüje, z-szebom prineszti KOJ 1845, 8
2. v zvezi s sam poudarja odnos do osebka: a) ſivi ſzám ſzebi pak na Düſno zvelicſanye TF 1715, 9; ſzprávlas ſzam ſzebi ſzrd KŠ 1754, 75; Tvojega pak blisnyega kako ſzám ſzebé TF 1715, 18; Steri mené ſcsé nazledüvati, naj ſzám ſzebé zataji SM 1747, 29; ér je tou vcsino ednouk ſzamoga ſzebé ofrüvavſi KŠ 1754, 103; ſteri me je polübo i ſzám ſzebé je dáu za mé KŠ 1754, 138; Truber, Bo'ze rejcsi, kak ſze ſzám zové, ſzluga KŠ 1771, A6a; Záto cslovik naj ſzám ſzebé ſzkuſzi KŠ 1771, 513; szkôpi blagoszlávla szam szebé TA 1848, 8; Oni szami szebé pogübijo KAJ 1848; Bog je zmiro te ſzveit ſzám ſzebom SM 1747, 16; Tá nyim dá ſzám ſzebé BKM 1789, 11 b) da ſze cslovik ſzám odſzébe priprávlati nemore KŠ 1754, 124; Dú'znoszti csloveka prôti szamom szebi BRM 1823, VII; ár je on ſzám na ſzébe gledoucs ſzvéti KŠ 1754, 91; Ako glihje Bosje ſzvéto imé ſzamo poſzebi ſzvéto TF 1715, 26; je on Otsé volo ſzám po ſzebi nazvescsávao KŠ 1754, 102; Ino tak ſzam vſzebi, Delnike náſz vcſini BKM 1789, 18
3. izraža obojestransko, vzajemno dejavnost osebkov: Ocsa nás, ſzveiteſze imé tvoje TF 1715, 25; neboidi náz ſzrám katechiſmus ſze vcſiti TF 1715, 8; rano ſze hocsem jasz ktebi pripraviti ABC 1725, A7b; Zakai ſze zové Cslovik po ſzvojem Bosji keip SM 1747, 4; naj ſze za preidoucse blágo ne ſzkrbimo KŠ 1754, 108; csi ſze gli nigdár nepoſtüje ocsé ſzvojega KŠ 1771, 50; geto sze orszácski Ocsevje szkrbijo, da vszi známo po vogrszkom gúcsati KOJ 1833, X; i csrêda jezusova sze po szpêvanyi naprêpriprávla KAJ 1848, III; tak vmárja, da sze zemla z-cslovecskov krvjov gnoji KOJ 1848, 4; Piszki sze nemorejo csüti KAJ 1870, 8
Prekmurski
se2 morfem
1. nastopa pri glagolih, ki brez tega morfema ne obstajajo: terſze nyim vnouſa, za vcſenyé otrouk dati TF 1715, 4; Koteri ſze ne veſzeli vnikaksoi moucsi ABC 1725, A6a; Szpomenisze da ſzoboto poszveitis ABC 1725, A4a; da vſzáki v-nyem vörvajoucſi ſze ne ſzkvari KŠ 1754, 121; ali ſze kednomi pridrü'zi, i toga drugoga zavr'ze KŠ 1771, 19; ka ſze bojite KŠ 1771, 26; ſzmiluj ſze nad nama KŠ 1771, 30; Dočáka se jáko veliko starost AI 1878, 9; szam sze nej zbojao lagojih jezikov KOJ 1833, V; Budo, ki sze je tecsasz vu nyegove pravice zaleto KOJ 1848, 4
2. za izražanje dejanja s splošnim, nedoločenim osebkom: kako ſze ſzinouv Boſi doſztája TF 1715, 27; blá'zenſztvo, ſtero ſze dá vſzejm KŠ 1754, 141; Da bi ſze ſzpunilo, ka je povejdano KŠ 1771, 26; ka ſze Nouvoga Zákona knig doſztája KŠ 1771, A3b; Od técz sze tak dá razmeti KOJ 1833, VIII; da sze nebi znalo, gde je Atila-pokopan KOJ 1848, 5
3. za izražanje neprehodnosti dejanja, ki ga osebek ni deležen po lastni volji: da ſze vſzej vidijo té ſz. knige KŠ 1771, A7b; Ivani krſztiteli ſze gláva vzeme KŠ 1771, 47; liki sze tô 'z-nyi napiszkov previditi dá KAJ 1848, I
4. za izražanje trpnega načina: Koteri, ani ſze nyemi vollya ne ſzpuni TF 1715, A6a; Vnougi ſze zmed oni gori obidijo KŠ 1771, 139; Teda Jezus odneſeni od Dühá da bi ſze ſzküsávao od vrága KŠ 1771, 10; ne obrni ſze od nyega KŠ 1771, 17; V-eti Knigaj ſze ti Krſzcsanſzke nôve Peſzmi dávajo v-rôke BRM 1823, II; orszácski Jezik, nego sze vu zdásnyem vrejmeni zácsa o'sivati, i ponávlati KOJ 1833, X; szo sze vnogoféle národje szem prignali KOJ 1848, 5; podsztavo sze v-táksoj formi velikásom prêgposle AI 1875, kaz. br. 2
1. nastopa pri glagolih, ki brez tega morfema ne obstajajo: terſze nyim vnouſa, za vcſenyé otrouk dati TF 1715, 4; Koteri ſze ne veſzeli vnikaksoi moucsi ABC 1725, A6a; Szpomenisze da ſzoboto poszveitis ABC 1725, A4a; da vſzáki v-nyem vörvajoucſi ſze ne ſzkvari KŠ 1754, 121; ali ſze kednomi pridrü'zi, i toga drugoga zavr'ze KŠ 1771, 19; ka ſze bojite KŠ 1771, 26; ſzmiluj ſze nad nama KŠ 1771, 30; Dočáka se jáko veliko starost AI 1878, 9; szam sze nej zbojao lagojih jezikov KOJ 1833, V; Budo, ki sze je tecsasz vu nyegove pravice zaleto KOJ 1848, 4
2. za izražanje dejanja s splošnim, nedoločenim osebkom: kako ſze ſzinouv Boſi doſztája TF 1715, 27; blá'zenſztvo, ſtero ſze dá vſzejm KŠ 1754, 141; Da bi ſze ſzpunilo, ka je povejdano KŠ 1771, 26; ka ſze Nouvoga Zákona knig doſztája KŠ 1771, A3b; Od técz sze tak dá razmeti KOJ 1833, VIII; da sze nebi znalo, gde je Atila-pokopan KOJ 1848, 5
3. za izražanje neprehodnosti dejanja, ki ga osebek ni deležen po lastni volji: da ſze vſzej vidijo té ſz. knige KŠ 1771, A7b; Ivani krſztiteli ſze gláva vzeme KŠ 1771, 47; liki sze tô 'z-nyi napiszkov previditi dá KAJ 1848, I
4. za izražanje trpnega načina: Koteri, ani ſze nyemi vollya ne ſzpuni TF 1715, A6a; Vnougi ſze zmed oni gori obidijo KŠ 1771, 139; Teda Jezus odneſeni od Dühá da bi ſze ſzküsávao od vrága KŠ 1771, 10; ne obrni ſze od nyega KŠ 1771, 17; V-eti Knigaj ſze ti Krſzcsanſzke nôve Peſzmi dávajo v-rôke BRM 1823, II; orszácski Jezik, nego sze vu zdásnyem vrejmeni zácsa o'sivati, i ponávlati KOJ 1833, X; szo sze vnogoféle národje szem prignali KOJ 1848, 5; podsztavo sze v-táksoj formi velikásom prêgposle AI 1875, kaz. br. 2
Prekmurski
skazlívost tudi skažlívost -i ž hinavščina: ſtera ſzo brezi ſzrczá vcsinyena, liki ſzkazlivoſzt KŠ 1771, 436; i brezi ſzkazlivoſzti ſzvéti 'zitek KŠ 1754, 192; Dönok ali ſzkazlivoſzti KŠ 1771, 592; ibrezi ska'slivoſzti tou'si KMK 1780, 75; Brez ſzkazlivoszti BKM 1789, 8b; Da ti brez szkazlivoszti Áldüjemo KAJ 1848, 128; ka je Paveo prouti Farizeuskoj ſzkazlivoſzti KŠ 1771, 743; Goszpodne, sztrêbi vö vszo szkazlivoszt TA 1848, 9; Kakda ſzkazlivoſztyom KŠ 1754, 20; znoutra ſzte pa puni ſzkazlivoſztyom KŠ 1771, 77; Tá dejte záto i vſzo jálnoſzt, i ſzkazlivoſztyom KŠ 1771, 77; Tá dejte záto i vſzo jálnoſzt, i ſzkazlivoſzti KŠ 1771, 705
Prekmurski
slàbost -i ž slabost: Ár ma velka ſzlaboſzt tou dela vu meni BKM 1789, 165; Moja ſzlaboſzt me vlecsé BRM 1823, 9; Csi ſzmo pa kaj znaſſe ſzlaboſzti vcsinili KŠ 1754, 18; 'Zoltárszka peszem od szlaboszti ti nevolni TA 1848, 71; je on ſzlaboſzt cslovecso doli djáo KŠ 1754, 109; Naj Krhkoucso, i ſzlaboſzt naſſo pomore KMK 1780, 82; Zgledni ſze na naſſo ſzlaboſzt KM 1783, 11; Vſzlaboſzti i teskoucsi ſze bátrivim KŠ 1754, 269; Brez’ tvoje nikaj zmo'znoſzti, Nega vcslovecsoj ſzlaboſzti BKM 1789, 118; Kak hitro premine czvejt nyegve zmo'snoſzti, Kak poſzouda zemlé, ſtera je v-ſzlaboſzti SŠ 1796, 87; Ti mi vu mojoj ſzlaboſti Môcs, i volo pridávaj BRM 1823, 7; Düjh navküp pomága ſzlaboſzti naſſe KŠ 1754, 182; 'zena, ſtera je ſzlaboſzti dühá mejla KŠ 1771, 216; dobro zanjoucsi ſzvoje ſzlaboſzti KMK 1780, 77; ſteri bi nemogao potrplejnye meti znaſſimi ſzlaboſztami KŠ 1754, 101
Prekmurski
sléjpi -a -o prid. slep: i bos ſzlejpi KŠ 1771, 381; Elimáſſa csalejra je ſzlejpoga vcsino KM 1796, 126; ſzlejpi voji ſzo ti ſzlejpi KŠ 1771, 50; pren. On [rázum] je ſzlejpi v dühovnom dugoványi KŠ 1754, 71; Brez’ tébe Kak ſzem ſzlejpi BKM 1789, 128; cslovek, zvün soule bom szlejpi KOJ 1845, 141; Szlejpa ſzoudba KŠ 1771, 21; gde je do eti máo moja ſzlejpa pamet bila KM 1783, 149; Vu Bo'soj miloſztivnoſzti ſzlejpo vüpanye KMK 1780, 91
nájslepéjši -a -e najbolj slep: Ja ſzem pa te náj ſzlepejsi V-tom, ka mi je na dobro BRM 1823, 339
sléjpi -a -o sam. slepi: Szlejpi pa Szlejpoga csi bode vodo KŠ 1771, 50; Toga ſzlejpoga ſzem jaſz ocsi bio KŠ 1754, 52; i neſzéjo nyemi ednoga ſzlejpoga KŠ 1771, 127; Dvá ſzlejpa, eden vragometen KŠ 1771, 27; ino kaibi ſzleipi pogléd vzéli SM 1747, 11; Szlejpi preglédávajo KŠ 1771, 35; Maria ſzlejpih ſzvetloſzt KM 1783, 81; predgati ſzlejpim preglédanye KŠ 1771, 176; ſcse ſzlejpim pogléd dati BKM 1789, 18; majoucsi ſzebom ſzlejpe KŠ 1771, 52
nájslepéjši -a -e najbolj slep: Ja ſzem pa te náj ſzlepejsi V-tom, ka mi je na dobro BRM 1823, 339
sléjpi -a -o sam. slepi: Szlejpi pa Szlejpoga csi bode vodo KŠ 1771, 50; Toga ſzlejpoga ſzem jaſz ocsi bio KŠ 1754, 52; i neſzéjo nyemi ednoga ſzlejpoga KŠ 1771, 127; Dvá ſzlejpa, eden vragometen KŠ 1771, 27; ino kaibi ſzleipi pogléd vzéli SM 1747, 11; Szlejpi preglédávajo KŠ 1771, 35; Maria ſzlejpih ſzvetloſzt KM 1783, 81; predgati ſzlejpim preglédanye KŠ 1771, 176; ſcse ſzlejpim pogléd dati BKM 1789, 18; majoucsi ſzebom ſzlejpe KŠ 1771, 52
Prekmurski
Prekmurski
stálen -lna -o prid.
1. stalen, ki traja brez prekinitve, prekinitev: Sztálen Áldov KM 1783, 57; Sztálen trôst prôti nepriátelom TA 1848, 48; ali radoſzt na veke bode ſztálna KŠ 1771, 830; Sztálna csiſztoucsa KMK 1780, 98; Sztálno tve govorjeinye SM 1747, 71; ni edno tiváristvo nemore niksega sztálnoga Dobra csakati KOJ 1833, IX; Opomina je na ſztálno radoſzt KŠ 1771, 598; i na ſztálni návuk Sz. Matere Czérkvi KM 1796, 115; Dáj nám Sztálen dober mir BKM 1789, 37; oblübim ſztálno pobougsanye 'sitka mojega KM 1783, 165; i vu dike ſztálnom ládanyi KMK 1780, 17
2. ki ga kdo ima, uporablja dalj časa: i nindri ſztálnoga meſzta nemamo KŠ 1771, 497
3. trden, neomajen: dai meni, da ſztálni i pokoren oſztánem SM 1747, 49; Dáj, da ti bom v-diki tvojega iména ſztálen BKM 1789, 314; v-vöri boj ſztálen SŠ 1796, 69; Boj sztálen i v-szvetsztvu potüj KAJ 1848, 5; Goſzpodnova rejcs, i vſze nyegovo delo je ſztálno KŠ 1754, 88; i düh sztálen ponôvi vu meni TA 1848, 41; opominao je vſze, ka bi ſztálnim Szrczom oſztali pri Goſzpodni KŠ 1771, 377; da mi vkri'zi ſztalni oſztánemo KŠ 1754, 128; naj vu molitvaj ſztálni bodoucſi, vüpajo KŠ 1754, 221; Vu Evangyeliomi ſztálni obſztojmo KŠ 1771, 673; i nej ſzamo vu Vöri ſztálni KM 1783, 11; ki szo vszigdár sztálni pápinci osztali KOJ 1845, 80
stálnejši -a -e stalnejši: Kriſztuſov Zákon je ſztálnejsi KŠ 1771, 683; da eto nasse ſzkoncsávanye ſztalnejse bode SIZ 1807, 5
1. stalen, ki traja brez prekinitve, prekinitev: Sztálen Áldov KM 1783, 57; Sztálen trôst prôti nepriátelom TA 1848, 48; ali radoſzt na veke bode ſztálna KŠ 1771, 830; Sztálna csiſztoucsa KMK 1780, 98; Sztálno tve govorjeinye SM 1747, 71; ni edno tiváristvo nemore niksega sztálnoga Dobra csakati KOJ 1833, IX; Opomina je na ſztálno radoſzt KŠ 1771, 598; i na ſztálni návuk Sz. Matere Czérkvi KM 1796, 115; Dáj nám Sztálen dober mir BKM 1789, 37; oblübim ſztálno pobougsanye 'sitka mojega KM 1783, 165; i vu dike ſztálnom ládanyi KMK 1780, 17
2. ki ga kdo ima, uporablja dalj časa: i nindri ſztálnoga meſzta nemamo KŠ 1771, 497
3. trden, neomajen: dai meni, da ſztálni i pokoren oſztánem SM 1747, 49; Dáj, da ti bom v-diki tvojega iména ſztálen BKM 1789, 314; v-vöri boj ſztálen SŠ 1796, 69; Boj sztálen i v-szvetsztvu potüj KAJ 1848, 5; Goſzpodnova rejcs, i vſze nyegovo delo je ſztálno KŠ 1754, 88; i düh sztálen ponôvi vu meni TA 1848, 41; opominao je vſze, ka bi ſztálnim Szrczom oſztali pri Goſzpodni KŠ 1771, 377; da mi vkri'zi ſztalni oſztánemo KŠ 1754, 128; naj vu molitvaj ſztálni bodoucſi, vüpajo KŠ 1754, 221; Vu Evangyeliomi ſztálni obſztojmo KŠ 1771, 673; i nej ſzamo vu Vöri ſztálni KM 1783, 11; ki szo vszigdár sztálni pápinci osztali KOJ 1845, 80
stálnejši -a -e stalnejši: Kriſztuſov Zákon je ſztálnejsi KŠ 1771, 683; da eto nasse ſzkoncsávanye ſztalnejse bode SIZ 1807, 5
Prekmurski
stràhota -e ž strahota, strah: Zmiſzli, kak velika te csáka ſztrahota KM 1783, 256; Okoul’ náſz je vſzigdár bojazen, Sztrahota SŠ 1796, 24; naj od ſztrahote protivnika ſze oszlobodimo KM 1783, 127; Od ſztrahote obari me BKM 1789, 389; Zla rob bi sze pa válao brez’ sztráhote V-blati grêhote KAJ 1848, 7; i düsa nyihova od sztrahôte czaga TA 1848, 90; Szrczé moje presztraseno, Dejva szeszkousz vu sztrahoto BKM 1789, 14; je po vszem Országi tákso sztráhoto i trepetanye napravo KOJ 1848, 90; ali nyega radoszt sze je kcsaszi na sztráhoto premenila KAJ 1870, 82; neſztoimo vjedinani, neg vprotivnika ſztrahoti SM 1747, 85; Ne ſztojimo vpokojnoſzti Neg’ protivnika ſztrahoti BKM 1789, 339; i nede niscse v-sztrahoti, csi v-boji protivnik edno meszto vzeme AI 1875, br. 1, 1; zbojaznoſztyov i ſztrahotov tebi verno ſzlü'zim KŠ 1754, 233; ſztrahotov i ſztrepetanyem ſzvoje zvelicsanye oprávlajte KŠ 1771, 595
Prekmurski
stvár -i ž
1. žival, živo bitje: Metülec je tüdi lêpa sztvár KAJ 1870, 10; állat (sztvár) AIN 1876, 10; Pes, Poznana hižna stvár AI 1878, 7; Govorejnye je ono, po sterom sze lidjé od nejme, i nerázumne sztvári loucsijo KOJ 1833, VIII; Neszrecsnêsi od nerázumni sztvári Bi bio sors nas KAJ 1848, 6; Têlo sztvári je vu vnôgom priglihno k-têli csloveka KAJ 1870, 10; tê lidjé malosze locsijo od divje sztvári AI 1875, kaz. br. 3; Bougo, ſteri vſzákoi ſztvári nyé ſivlenye dáva TF 1715, 47; Ki vszákoi ſztvári nyé sivleinye dáva ABC 1725, A6b; predgajte Evangyeliom vſzákoj ſztvorjenoj ſztvári KŠ 1771, 156; Ti nahránis vſzáko ſivoucſo ſztvár TF 1715, 47; ino na hránis vszáko sivoucso ſztvár ABC 1725, A6a; Kak ſzo pa barbaruske vidili viſzécso ſztvár [kacso] KŠ 1771, 427; Ki dr'zi vſzáko ſztvár, On bode i vász hráno BKM 1789, 10; Ki dr'zi vſzáko ſztvár BRM 1823, 5; Pa csi bi v-etom lôgi edno za divjo sztvár trepetôcse szrcé klepetalo AI 1875, kaz. br. 7; [mačko] májo jo za domáčo stvár AI 1878, 8; Vu kom ſzo bilé vſze ſztvári zemelſzke ſtiri nogé majoucse KŠ 1771, 372; naj bi tak velike, i mále ſztvári z-nicseſza naprej ſztanole KM 1796, 5; Delavne sztvaré KAJ 1870, 105; na trsztovoj korenyê máli sztvari stojo AI 1875, kaz. br. 3; Za csloveka szo divji sztvári nevarni AIN 1876, 32; Vſzeih ſztvári ocſi, na Tebe glédajo TF 1715, 47; Vszeh Sztvári Ocsi na tébe glédaio ABC 1725, A6a; dabi mogli tebé Bogá naſsega ober vſzei ſztvári lübiti SM 1747, 55; ſzo ſztáli okoli ſtiri ſztvár KŠ 1771, 779; tam plavajôcsi sztvár je brez racsúna TA 1848, 25; Doszta sztvári pojê drüge sztvaré szvojga szpôla KAJ 1870, 10; vučitel si zgučáva od máli ino veliki stvár BJ 1886, 3; ali i drugim sztvaram doszta neprilike dela KAJ 1870, 111; kaj je Boug zvirine ino ſkodlive ſztvári nej prepovedau vmárjati KŠ 1754, 35; je ſztvouro Boug lázajoucse puzécse, i druge ſztvári KM 1796, 4; i nebi najsao k-ſzebi glihne ſztvári SIZ 1807, 7; Što bi mogo poznati vse stvári, štera so po vsej držélaj AI 1878, 4; I kacsa je csalarneiſa bila med vſzeimi polſzkimi ſztvármi SM 1747, 5; csi ſztvorjenimi ſztvármi neſzpodobno 'zivémo KŠ 1754, 21; Zgrablivci se s temi slabejšimi stvári hránijo AI 1878, 7
2. stvar, kar je ustvarjeno: Nikakſa ſztvár me ne odloucsi od Jesusseve lübezni SM 1747, 73; Stera je tiſzta ſztvár, ſtere neſzmejmo 'zeleti KŠ 1754, 61; ni nikſa druga ſztvorjena ſztvár od lübéznoſzti Bo'ze ne odloucsi KŠ 1771, 340; Stera ſztvorjena ſztvár Bo'sa je náj bole ſzpominanya vrejdna za Angyelmi KMK 1780, 10; vſza ſztvorjena ſztvár nyé gláſzi KM 1796, 5; Vu klejti se vsakojačka stvár za jelo dobi BJ 1886, 7; kaibiſze Bogá ober vſzeh ſztvorjene ſztvári bojali TF 1715, 13; Nazemli pa vſzáke ſztvári KŠ 1754, 265; nikse ſztvorjene ſztvári ne ſzmejmo moliti KŠ 1754, 7a; Potom je henyao Boug od nouve ſztvári ſztvárjanya KM 1796, 4; ali nadigávanye k-káksoj ſztvári KŠ 1754, 59; káksi rázlocsek je 2.) med ne'zivoucsov i 'zivoucsov ſztvarjouv KŠ 1754, 61; Ka ſze lejko na bolvane obrné? .. vſze ſztvorjene i naprávlene, ſztvári KŠ 1754, 10; Náj bole ſzpominanya ſzo vrejdne ſztvorjene ſztvári Bo'se KMK 1780, 9; Jeli je ſzvojega Goſzpodna Bogá od vſzej ſztvári naj bole lübo KŠ 1754, 209; Naj ſze vſzáko koleno naklekne ti nebeſzkih i zemelſzkih ſztvári KŠ 1771, 594; Zmo'zni ſztvoritel vſzej ſztvári BKM 1789, 3; Boga, ki je teliko nebeſzke, i zemelſzke ſztvári z-nicseſza ſztvouro KM 1796, 4; ka je Boug mené ſztvouro zevſzeimi ſztvármi navküpe TF 1715, 21; I táksa vüpazen vcsini csloveka veſzéloga pred vſzejmi ſztvorjenimi ſztvármi KŠ 1771, 444
1. žival, živo bitje: Metülec je tüdi lêpa sztvár KAJ 1870, 10; állat (sztvár) AIN 1876, 10; Pes, Poznana hižna stvár AI 1878, 7; Govorejnye je ono, po sterom sze lidjé od nejme, i nerázumne sztvári loucsijo KOJ 1833, VIII; Neszrecsnêsi od nerázumni sztvári Bi bio sors nas KAJ 1848, 6; Têlo sztvári je vu vnôgom priglihno k-têli csloveka KAJ 1870, 10; tê lidjé malosze locsijo od divje sztvári AI 1875, kaz. br. 3; Bougo, ſteri vſzákoi ſztvári nyé ſivlenye dáva TF 1715, 47; Ki vszákoi ſztvári nyé sivleinye dáva ABC 1725, A6b; predgajte Evangyeliom vſzákoj ſztvorjenoj ſztvári KŠ 1771, 156; Ti nahránis vſzáko ſivoucſo ſztvár TF 1715, 47; ino na hránis vszáko sivoucso ſztvár ABC 1725, A6a; Kak ſzo pa barbaruske vidili viſzécso ſztvár [kacso] KŠ 1771, 427; Ki dr'zi vſzáko ſztvár, On bode i vász hráno BKM 1789, 10; Ki dr'zi vſzáko ſztvár BRM 1823, 5; Pa csi bi v-etom lôgi edno za divjo sztvár trepetôcse szrcé klepetalo AI 1875, kaz. br. 7; [mačko] májo jo za domáčo stvár AI 1878, 8; Vu kom ſzo bilé vſze ſztvári zemelſzke ſtiri nogé majoucse KŠ 1771, 372; naj bi tak velike, i mále ſztvári z-nicseſza naprej ſztanole KM 1796, 5; Delavne sztvaré KAJ 1870, 105; na trsztovoj korenyê máli sztvari stojo AI 1875, kaz. br. 3; Za csloveka szo divji sztvári nevarni AIN 1876, 32; Vſzeih ſztvári ocſi, na Tebe glédajo TF 1715, 47; Vszeh Sztvári Ocsi na tébe glédaio ABC 1725, A6a; dabi mogli tebé Bogá naſsega ober vſzei ſztvári lübiti SM 1747, 55; ſzo ſztáli okoli ſtiri ſztvár KŠ 1771, 779; tam plavajôcsi sztvár je brez racsúna TA 1848, 25; Doszta sztvári pojê drüge sztvaré szvojga szpôla KAJ 1870, 10; vučitel si zgučáva od máli ino veliki stvár BJ 1886, 3; ali i drugim sztvaram doszta neprilike dela KAJ 1870, 111; kaj je Boug zvirine ino ſkodlive ſztvári nej prepovedau vmárjati KŠ 1754, 35; je ſztvouro Boug lázajoucse puzécse, i druge ſztvári KM 1796, 4; i nebi najsao k-ſzebi glihne ſztvári SIZ 1807, 7; Što bi mogo poznati vse stvári, štera so po vsej držélaj AI 1878, 4; I kacsa je csalarneiſa bila med vſzeimi polſzkimi ſztvármi SM 1747, 5; csi ſztvorjenimi ſztvármi neſzpodobno 'zivémo KŠ 1754, 21; Zgrablivci se s temi slabejšimi stvári hránijo AI 1878, 7
2. stvar, kar je ustvarjeno: Nikakſa ſztvár me ne odloucsi od Jesusseve lübezni SM 1747, 73; Stera je tiſzta ſztvár, ſtere neſzmejmo 'zeleti KŠ 1754, 61; ni nikſa druga ſztvorjena ſztvár od lübéznoſzti Bo'ze ne odloucsi KŠ 1771, 340; Stera ſztvorjena ſztvár Bo'sa je náj bole ſzpominanya vrejdna za Angyelmi KMK 1780, 10; vſza ſztvorjena ſztvár nyé gláſzi KM 1796, 5; Vu klejti se vsakojačka stvár za jelo dobi BJ 1886, 7; kaibiſze Bogá ober vſzeh ſztvorjene ſztvári bojali TF 1715, 13; Nazemli pa vſzáke ſztvári KŠ 1754, 265; nikse ſztvorjene ſztvári ne ſzmejmo moliti KŠ 1754, 7a; Potom je henyao Boug od nouve ſztvári ſztvárjanya KM 1796, 4; ali nadigávanye k-káksoj ſztvári KŠ 1754, 59; káksi rázlocsek je 2.) med ne'zivoucsov i 'zivoucsov ſztvarjouv KŠ 1754, 61; Ka ſze lejko na bolvane obrné? .. vſze ſztvorjene i naprávlene, ſztvári KŠ 1754, 10; Náj bole ſzpominanya ſzo vrejdne ſztvorjene ſztvári Bo'se KMK 1780, 9; Jeli je ſzvojega Goſzpodna Bogá od vſzej ſztvári naj bole lübo KŠ 1754, 209; Naj ſze vſzáko koleno naklekne ti nebeſzkih i zemelſzkih ſztvári KŠ 1771, 594; Zmo'zni ſztvoritel vſzej ſztvári BKM 1789, 3; Boga, ki je teliko nebeſzke, i zemelſzke ſztvári z-nicseſza ſztvouro KM 1796, 4; ka je Boug mené ſztvouro zevſzeimi ſztvármi navküpe TF 1715, 21; I táksa vüpazen vcsini csloveka veſzéloga pred vſzejmi ſztvorjenimi ſztvármi KŠ 1771, 444
Prekmurski
škòda -e ž
1. škoda: Ka escse eſzi ſzliſi .. vſzáksa skoda KŠ 1754, 61; brez skode vſzei lüdi kruha ſzi dobivai SM 1747, 89; Csi nyemi nyegov kvár i skodo pomoremo kraj odvrnouti KŠ 1754, 51; tá ſzam za Kriſztuſa volo za skodo dr'zao KŠ 1771, 597; vidim, kaj zskodom i naſega 'zitka bode eto plavanye KŠ 1771, 424
2. v povedno-prislovni rabi izraža obžalovanje: Skoda, ka goric-vértovje escse nê szo vküpsztôpili AI 1875, kaz. br. 8
1. škoda: Ka escse eſzi ſzliſi .. vſzáksa skoda KŠ 1754, 61; brez skode vſzei lüdi kruha ſzi dobivai SM 1747, 89; Csi nyemi nyegov kvár i skodo pomoremo kraj odvrnouti KŠ 1754, 51; tá ſzam za Kriſztuſa volo za skodo dr'zao KŠ 1771, 597; vidim, kaj zskodom i naſega 'zitka bode eto plavanye KŠ 1771, 424
2. v povedno-prislovni rabi izraža obžalovanje: Skoda, ka goric-vértovje escse nê szo vküpsztôpili AI 1875, kaz. br. 8
- « Prejšnja
- 1
- 2
- 3
- 4
- Naslednja »
Število zadetkov: 68
Dostopnost