kokošèči -a -e prid. kokošji: Štruca jejce pol drugi kilogram teži i je za 24 kokošeči AI 1878, 22
NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 6. 5. 2024.
lüpìnje -a s lupina, olupki: Poszvedocseno je, ka lüpinye szilja vnogo zdr'záva z-belocsenárasza AIP 1876, br. 3, 6; nyihovo gnêzdo je málo, kak pol orehove lüpinje AI 1878, 23
NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 6. 5. 2024.
mìla -e ž milja: Grozoviten glás ma [lev] i ga na pol mile začüti AI 1878, 11; I kikoli te bode primárjao ne edno milo zemlé KŠ 1771, 17; szo meli velke na pét sészt mil dúge oploute KOJ 1848, 6; On je na 14 mio dúgi 'slejb vcsino szkopati KOJ 1848, 121; Ti tvoj dr'zis grob na ſztou mio BKM 1789, 408; od Rima na tri mile KM 1796, 131; Dalecsino dve etaksi vör, ali stiri jezero kláftrov, milo zemlé zovéjo KAJ 1870, 66
NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 6. 5. 2024.
pól tudi póu prisl. pol: ka sze dête, stero je pol leta sztaro bilo, naj ne odbüdi AI 1875, kaz. br. 7; Fél; pou KOJ 1833, 156; I po trétyem i pou dnévi je 'zitka Düh od Bogá priſao na nyidva KŠ 1771, 786; i niháli ſzo ga na pou mrtvoga KŠ 1771, 204
NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 6. 5. 2024.
pòlkébel -a m pol kebla, posoda: Pri szilji i pri drügoj szühoj tekôcsoj blági sze kebel, polkebel nüca AI 1875, br. 1, 2
NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 6. 5. 2024.
pòlkilogràm -a m pol kilograma: i tak eden zákonszki fünt je toliko kak polkilograma AI 1875, br. 2, 3
NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 6. 5. 2024.
pòlklàfter -tra m pol klaftre, prostorninska mera: Od polklaftra méter szkoro z-dvöma pálecoma dugsi AI 1875, kaz. br. 8
NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 6. 5. 2024.
pùtora -e ž denar, pol groša: mi vsze radi vzememo, en gros ali putoro KOJ 1845, 142
NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 6. 5. 2024.
račúnati -am nedov. 1. računati: Racsúnati KM 1790, 96; Számolok, racsunam -ti AIN 1876, 23; zdaj racsunamo 100 AI 1875, kaz. br. 6; Naslednye pa računajo BJ 1886, 3; szmo 60 krajcarov racsunali AI 1875, kaz. br. 6 2. meniti, sklepati: Zdaj racsunali szo, ka pomáganye dobijo od Szrbie AI 1875, kaz. br. 3 3. prištevati, uvrščati: ta pravicza, stero Bog vöri racsuna SM 1747, 21; ka jo Boug dá i racsúna jo za praviczo KŠ 1771, 444; ne racsunai knyim mene SM 1747, 68; ſzem jaſz vſzah za kvár racsunal SM 1747, 21; grehe nyihove nyim je nei racsunal (priſzoudil) SM 1747, 174 račúnati se -am se 1. šteti se: nego ſzinovje obecsanyá ſze racsúnajo med ſzemen KŠ 1771, 468; Kakda ſze racsúnajo po rédi Szetovi oſztánki KM 1796, 9; 'Sidovſztva ſze je pa 'ſe teda racsúnalo zvün 'ſenſzki blüzi séſzt-krát ſztou jezér KM 1796, 35 2. prištevati se, uvrščati se: Kama ſze racsuna Vucſenye Nebeſzkoga Orſzága Klücſov SM 1747, 36; neije vreiden, kaibiſze med kerſchánſztvo racſunau TF 1715, 48 račúnavči -a -e računajoč: od vszákoga 100 rainskih tri i pol ranskih na dácso racsunavcsi AI 1875, št. 2, 6 račúnjeni -a -o 1. prištet: Klotrom je racſunyen bil BKM 1789, 85 2. računan: Nôva dácsa od dohodkov tak bode racsunyena AIP 1876, br. 1, 2
NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 6. 5. 2024.
stàr stára -o prid. 1. star, ki ima razmeroma veliko let: Sztari ABC 1725, A3b; kai ſztári Ádam má vu náz vmreiti TF 1715, 33; ka ſze te ſztári Ádam má ftáplati KŠ 1754, 191; Ar ſzam jaſz ſztar KŠ 1771, 162; kakda ſze more cslovik poroditi ſztári bodoucsi KŠ 1771, 271; gda je ſztar, i ſzlab grátao KM 1790, 76; Sztári zamedlani Dühovnik KOJ 1845, 3; Prouti ſztáromi vucsiteli to'zbe notri ne vzemi KŠ 1771, 641; Sztáromi skolniki sze je od toga kihati zacsnilo KOJ 1845, 4; Trucz toi ſztároi kacſi SM 1747, 76; Dai dabi toga ſztároga Csloveka doli mogel obleicsi SM 1747, 53; i tak toga ſztároga csloveka vnami zadávlajmo KŠ 1754, 28; pelavſi nikoga ſztároga vucsenika KŠ 1771, 408; nyim pa dá sztároga sepavoga psza KOJ 1848, 8; Králesztvo v-sztároj dóbi je v-Pannonio bila omejjana KOJ 1848, 3; Na pôti sze je z-ednim sztárim cslovekom szrécsao KAJ 1870, 8; i obá ſzta bilá ſztara vu dnévi ſzvoji KŠ 1771, 161; uu naſſem pak rázumi ſztári ino moudri lüdje boimo TF 1715, 8; Vſzi ſztári i mládi poſteni lidjé KŠ 1754, 31; nacsi ſze raſzpráscsijo te ſztáre poſzoude KŠ 1771, 29; Komi je ſzlobodno ete knige ſteti? Vſzejm lidém, ſztárim i mládim KŠ 1754, 4 2. značilen za starega človeka: Moi obráz ie ſztar posztano ABC 1725, A8a 3. z izrazom količine izraža število let, preteklih od rojstva: Gda bi pa ſtirideſzét lejt vrejmena ſztar bio KŠ 1771, 360; ſztou, i dvej leti ſztar bodoucſi premino je KM 1796, 71; eden mládi 16 lêt sztar szin te odtirane kralice na trônus sztôpo AI 1875, kaz. br. 3; ár je bila dvanájſzet lejt ſztara KŠ 1771, 117; dête, stero je pol leta sztaro bilo AI 1875, kaz. br. 7; ſzpomouro je vſzo deczo od dvej lejt i ni'ze ſztaro KŠ 1771, 8 4. ki je obstajal, bil narejen pred drugim iste vrste: Preobrácsanya sztároga mertüka na nôvoga AI 1875, kaz. br. 6; I ete je tüdi te ſztáre vöre nyé návuk KŠ 1754, 9a; Zdáj preminé tüdi imé sztáre Pannonie KOJ 1848, 10; Vo ſcsiſztite tak te ſztári kváſz KŠ 1771, 498; na sztári szlovenszki jezik obrnyeni KŠ 1771, A1a; Na ſztári ſzlovenſzki Jezik obrnyena KM 1796, 1; nego li ſztáro dobro navado, naſzledüjemo KŠ 1754, 211; piſem vám ſztáro zapovid KŠ 1771, 727; li tiſzto ſztáro vcsenyé vſzebi zdr'záva KŠ 1754, 5b; sztári mertüki szo nam dugo szlü'zili AI 1875, kaz. br. 6; Peszmi, stere szo szti sztári piszm vküp pobráne SŠ 1796, 1; Sztári dugôcsni mertükov obracsunanye AI 1875, kaz. br. 6; ſzvoje ſztáre grejhe odürjáva KŠ 1754, 209; eti pa ſztáre práve Szlovene naſzledüvajoucſi KŠ 1754; nego ſztáre peſzmi ſzem na véksi tao, na meſzti nihao BKM 1789, 4b; i náj bole vu ſztári peſzmaj ſzam recsi nej vküp gliho BKM 1789, 4b; ptühinszke litere vu sztári rodovinszki iménaj sze nücajo AIN 1876, 6; da szo sztárimi mertükami zadovoljeni bili AI 1875, kaz. br. 6 5. v zvezi stari zakon prvi del Svetega pisma, ki obsega obdobje pred Kristusovim rojstvom: vſzi Sztároga i nouvoga Zákona verni lidjé KŠ 1754, 9b; nad ſtejnyem ſztároga Zákona KŠ 1771, 534; História sztároga Testamentoma KM 1796, 3; Na Bo'ze imé ſzo ſze pa nej ſzamo vu ſztárom zákoni nanizávali KŠ 1754, 149; vu ſztárom Zákoni po Prorokaj KŠ 1771, A2b staréjši tudi staréši -a -e starejši: Bio je pa nyegov ſzin ſztarejſi na nyivi KŠ 1771, 223; Gde ſzem ſztarejſi vſzak dén vtejli BKM 1789, 368; Ádama ſztarejsi ſzin Kájn KM 1796, 8; Stera je med tejmi trejmi Perſonami ſztarejſa KMS 1780, Bb; ár je sztarêsa bila od brata KAJ 1870, 17; Sztarejsega csloveka ne ſtrájfaj KŠ 1771, 640; Dvá sztarejsiva Átilova sziná szta osztala KOJ 1848, 5; Vſzak dén Sztarejſi ſzmo vu 'zitki BKM 1789, 48 nájstaréjši -a -e najstarejši: Med poszlavci najsztaresi na predszednika meszto sztopécsi AI 1875, kaz. br. 1 stári -a -o sam. 1. stari: Kakda na zemli 'zivéjo Sztári i mládi ſzvéjtom KŠ 1754, 271 2. prednik: Ti ſztári ſzo ga z Ezek pod cslovecsem obrázom kázali KŠ 1771, 2 (B1b); Tou ſzo vnougi ſztári 'Zeleli BKM 1789, 8; Posebno veliko lübézen májo ti stári k mládim AI 1878, 7; ta ſztára ſzo prejsla KŠ 1771, 537; a. ti ſztári KŠ 1771, 656; kaj je nikſi prorok zti ſztári ſztano gori KŠ 1771, 198; tem spajéčim lidém i stárim krv scéca AI 1878, 7 staréjši -a -e sam. 1. starejši: nego i ſztareiſi bi mogli ſzvoje vucsiti SM 1747, 1 2. starešina, predstojnik: Pri Kajfáſi ſzo ſze vküp ſzpravili ſztarejſi toga lüſztva KM 1796, 107 3. starši: Tou potribüje kaibiſze naſſe ſztareiſſe ino Goſzpodo ne odürjávali TF 1715, 15
NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 6. 5. 2024.
štèri -a -o I. ozir. zaim.
1. kateri, ki: Drügi zrok, ſterie nei naiménſi TF 1715, 5; Ki vszáko ſztvári nyé sivleinye dáva, ſteri da kermo neimoi sivini ABC 1725, A6a; Bojdi dika Bougi ſteri vſze vodi KŠ 1754, 264; Boug je pravicsen Szodecz, ſteri louna to dobro KMK 1780, 5; nej nám trbej táksega kejpa gori vzéti, ſteri ſze nám ne priſztája KM 1790, 20; Grêh je ta moja nevola, Steri mi ſzrdcze ſztrási BRM 1823, 9; szam premiszlo on haszek, steri sze zná szpraviti KOJ 1833, V; szo szvoj szlóki jezik obogatili, steri je lih vu pszüvanyi premo'sen bio KOJ 1848, 8; more eden glasznik bidti, steri ali jedino sztoji AIN 1876, 7; Mesárski pes, šteri bojéča teléta goni AI 1878, 8; cslovecsa moudróſzt, ſtera znatúre pohája TF 1715, 3; po nenávednoſzti, ſtera vu nyih jeſzte SM 1747, 7; Szpomenisze ſztvoie dobroute, stera je bila SM 1747, 93; miloſcse, Stera je obilno razisla na náſz KŠ 1771, 574; modrouſzt, ſtera vkaniti nemore KMK 1780, 5; rejcstá, Stera mi bojazen dá BKM 1789, 14; pomoucs meti, stera bode pouleg nyega SIZ 1807, 5; Telou moje, Stero je za váſz dáno TF 1715, 40; ſzerczu, stero ta nebeſzka iscse SM 1747, 91; popejvanye, ſtero ſzprávoga ſzrczá zhája BKM 1789, 7b; 'ſivlejnyem, ſtero je veſz ſzvejt premoglo KM 1796, 10; czvejtje, Stero hitro zraſzté SŠ 1796, 10; Vogleja je prvo bilou, stero je melo szpoznati KOJ 1848, 4; drêvo, stero prineszé szád TA 1848, 3; sze dête, stero je pol leta sztaro AI 1875, kaz. br. 7; Dühá, po ſteroga miloſchi vörjemo TF 1715, 27; ſztvár, ſtere neſzmejmo 'zeleti KŠ 1754, 61; katechiſmus, kſteromi ſze je priverglo TF 1715, 9; Cslovik, steromi greihe ne racsuna SM 1747, 95; oszoba je ona, k-steroj ta prva gucsi AIN 1876, 16; katechiſmus, Steroga offerüjem TF 1715, 9; vecsnoga blasenſztva, steroga ſzem ſzpravil SM 1747, 83; pleva, stero veter raznoſzi SM 1747, 92; miloscſo, stero davas SM 1747, 90; nébo, vſtero je Kriſztus gori vzéti KŠ 1754, 112; ſzin, vſterom ſzeje ſzpunila TF 1715, 38; Po sterom dugoványi ſzo zgübili SM 1747, 51; 'zivlejnye, vſterom je on 'ziveo KŠ 1754, 106; reicſi, po ſteroi poſztánete TF 1715, 8; pout, po steroi bodes hodil SM 1747, 96; materno rejcs, vſteroj ſzo ſze poroudili KŠ 1771, A6a; pays, zsterim vgaſziti morete SM 1747, 27; moucs, ſz-ſterov ſze nescsejo KŠ 1754, 194; ſzſterov merov bodte vi merili KŠ 1771, 113; Ár, ſterom ſoudbom ſzoudite, ſztiſztom bodete ſzodjeni KŠ 1771, 21; Po ſzkrblivoſzti, z-ſterom ti vsza ravnas KM 1783, 25; Jezik, z-sterim vadlüjemo KOJ 1833, XI; Pannonii, z-sterov szo ládali KOJ 1848, 7; nyim Timotheuſa i Epafrodituſa posle, ſteriva nyim preporácsa KŠ 1771, 590; od Szrbie i Csarnegore poglavnikov, steriva národa tüdi szlovenszki jezik gucsita AI 1875, kaz. br. 3; Otsa i Szin, od Steriva vö ſzhája KŠ 1754, 123; Od ſzrditoſzti i düsne vejſzti, ſterivi je doli ftisao KŠ 1754, 116; ti ſzi nepriatel vszeim tisztim, ſteri hüdo delajo ABC 1725, A7b; grehi, steri ſzo veliki SM 1747, 93; Vi, ſteri ſzte okrſztseni KŠ 1754, 266; i malo ji je, ſteri jo nájdejo KŠ 1771, 22; nepriatele moie, sterie doſzta SM 1747, 95; prilik, ſz-ſteri necſiſztoucſa ſzhája KŠ 1754, 47; Sterih düſe pa ido KMS 1780, B2b; vnogi ſzo znáſz, ſterim nyihovo vreime nepernáſſa TF 1715, 7; Ti trüdni, ſtere i delo Te'zi KŠ 1754, 261; nevoul, ſtere i mi trpimo KŠ 1771, 529; ricsi; vu ſteri ſze zvelicsas ti KŠ 1771, 376; Pri ſterih eto nájdes BKM 1789, 5; garicze, vu steri ga pelajo KOJ 1833, VI; moje greihe, ſterimi ſze odpüſzti TF 1715, 46; grehe ſterimi ſzem tebé zbantüval ABC 1725, A5b; med ſterimi ſze Bo'za rejcs gláſzi KŠ 1754, 129
2. za izražanje pripadnosti lastnine: Stero je tou blágo KŠ 1754, 132; de drevo, steroga liſztje ne povéhne SM 1747, 92; Kriſztus, ſz-ſteroga ranami ſzmo ozdravili KŠ 1754, 109; Za toga volo i mi, od ſteroga dnéva ſzmo csüli KŠ 1771, 603; krvi preleanya, stere czeina je tak drága SM 1747, 61; ſztvár, ſtere czeina je tak drága SM 1747, 61; Márie zſtere je porodjen Jezus KŠ 1771, 5
3. kdor: A ſteri pak ne vörje TF 1715, 45; kaj vſzáki, ſteri ſze ſzrdi na brata ſzvojega KŠ 1771, 15; Steri kaj hüdoga ſzprſzéganyem obecse KŠ 1754, 18; I vſzáki, ſteri csüje ete moje ricsi KŠ 1771, 23
4. kar: Za ſtera vſza jeſz nyemi hválo dávati morem KŠ 1754, 86; Da ſzküſzite, ſtera ſze razlocsávajo KŠ 1771, 592; nazvejſztita Ivani, ſtera csüjeta KŠ 1771, 35 II. poljub. zaim. izraža nedoločeno, poljubno osebo, stvar: Steri poszlavec na dugo vrêmen vöosztáne AI 1875, kaz. br. 3; ſteri Szlepoſzti oslátati nemorejo TF 1715, 4; Stere ſztvorjene ſztvári Bo'se ſzo vrejdne KMK 1780, 9; Stera szo govorênya tále razlocsávajôcsa znaménya AIN 1876, 8; Sterih pamet je témna poſztánola SM 1747, 7; Od ſteri ſze zdaj loucsim SŠ 1796, 6; sterim Cslovik more vüzdo polositi SM 1747, 96; Sterim Apoſtolom ſze je i ſzkázao KŠ 1754, 112; Za stere bodo te molili SM 1747, 95; kaj csi bi ſteri ſzpadno SIZ 1807, 14
NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 6. 5. 2024.
vìsiki tudi vìsoki -a -o prid. 1. visok, razsežen v navpični smeri: Struc Visiki je okoli 2 i pol metera AI 1878, 22; V ništerom mesti je visoka BJ 1886, 34; Z-ete 'ſenidve ſzo zisli oni viſzikoga zráſztva KM 1796, 10; Hercegovinanci szo mocsni, viszikoga rásza AI 1875, kaz. br. 3; I gori me je neſzao na viſziki brejg KŠ 1771, 805; i gori je je pelao na edno viſziko gorou KŠ 1771, 55; na edno jáko viſzoko gorou KŠ 1771, 11; i zviſzikov ramov je je vö'znyé ſzpelao KŠ 1771, 382; med timi gôszti i visziki bregáj nemrejo gvüsni bidti AI 1875, kaz. br. 3; gledécsi, Vu viſzoka nebéſza BKM 1789, 111; pren. Boug pak zNebéſz zviſzokim gláſzom kricſi TF 1715, 38 2. visok, pomemben, na višji stopnji: Zmosnoſzt viſzoukoga Bogá SM 1747, 10; za nyidva viſzokoga gucsa i piſzanya volo KŠ 1771, 260; Jezik je viszikoga czila skér KOJ 1833, VIII; Z dopüſcsenyom Králeſzke Viſzoke ſoule Stamparie KM 1796, 1; i düse viſzoukoi veliko hválo dájemo KŠ 1754, 223 víšiši tudi víšeši tudi višéjši -a -e višji: i visejſi od nebéſz vcſinyeni KŠ 1754, 103; bole ſzam jaſz vu vdárczaj viſejſi KŠ 1771, 548; i veliko visesi ali ni'sesi kak szvetiscse KOJ (1914), 103; ali szo visese goré KAJ 1870, 92; od ſeroga je viſisa KŠ 1771, 669; csi sze na visisi sztan pozdignyeni KAJ 1870, 54; i poetom na visiso ceno szpravili AI 1875, kaz. br. 8 nájvíšiši -a -e najvišji: ti ſzi ſzám náj vſiſi Jezus Krisztus KM 1783, 108; ár ſzi náj viſiſſa dobrouta KMK 1780, 94; Té réd je naſztavo náj viſiſſe modrouſzti Boug KM 1790, 84; Od eti szo sze nájprvle v-nájvisisom meszt szpominôli AIP 1876, br. 1, 8; Divja koza bivajoči na ti najvišiši pečinaj AI 1878, 16 vìsiki tudi vìsoki -a -o sam. visoki: Ár, ka je pred lidmi viſzoko, odürnoſzt je pred Bougom KŠ 1771, 226; Viſzika od ſzébe ne miſzlite KŠ 1771, 476 nájvišéši -a -e sam. najvišji: Od najvisêsega do najniszikoga vszefelé lüsztvo bilô AIP 1876, br. 2, 2
NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 6. 5. 2024.
vö̀stóupiti tudi vö̀stópiti -im dov. izstopiti, stopiti: Zabráni kotrig pol vszáko leto vösztôpi AIP 1876, br. 2, 2; vö je ſztoupila pred hi'sne dveri KM 1790, 46; i midva szva vösztôpila KAJ 1870, 84
NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 6. 5. 2024.
vr̀hnje tudi vèrnje -a s smetana: Zmôčaj zvernja môti BJ 1886, 15; szvinya pijé na pol zmocseno vrhnye AIP 1876, br. 8, 6
NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 6. 5. 2024.
začǘtiti -im dov. začutiti: Grozoviten glás má i ga na pol mile začüti AI 1878, 11; kak je zacsütila nyegovo dobro ponásanye KM 1790, 58
NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 6. 5. 2024.
zgodjénje tudi zgodnjénje -a s dogodek, dogajanje: i zgodjênye sze vu zaperne knige gorizamerka AI 1875, br. 2, 3; od vszakojacskoga zgodjênya vecs i vecs zazvediti AIP 1876, br. 1, 1; i zgodjenyé z-velikov pazlivosztjov naszledüje AIP 1876, br. 8, 1; Pol leta je minolo po tom zgodnyenyi AIP 1876, br. 9, 5; zgodnyênya szvêta naznánye dati AIP 1876, br. 10, 1
NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 6. 5. 2024.
zmenkávati tudi zmènkivati -am nedov. 1. zmanjkovati, manjkati: na vſze ſzam navcseni i zmenkávati KŠ 1771, 599; Vecs kak pol je od nyih zmenkivalo AIP 1876, br. 10, 1 2. omahovati, slabeti: Gde me vidis zmenkávati, Na pomôcs mi ſzam pridi BRM 1823, 80 zmenkávati se -am se zmanjkovati, pohajati: Csi ſze pa komi zváſz zmenkáva modrouſzt KŠ 1771, 745; Rejcs ſze mi 'se zmenkáva SŠ 1796, 113; da je vido, ka ſze je krüh zmenkávao KM 1796, 29; I, gda bi ſze zmenkávalo vino, ercsé KŠ 1771, 268 zmenkavajóči -a -e omahujoč, slabeč: ki rêsis sziromáka i zmenkávajôcsega od nyegovi razbojnikov TA 1848, 27
NOVAK, Vilko, Slovar stare knjižne prekmurščine, www.fran.si, dostop 6. 5. 2024.